A jelen kritikámban szereplő alkotás felkerülhetne a „megtévesztő címet viselő szériák/filmek/könyvek” listájára, ugyanis semmi mesés nincs a sztoriban. Miután Lia alaposan körbejárta az 1990-ben készült filmet, a Hulu tavaly indult sorozata most, a második évadra készülvén, nálam kerül terítékre. Szeretném leszögezni, hogy én sem a fent említett filmet, sem az annak, és a tavalyi sorozatnak alapjául szolgáló könyvet nem láttam, illetve olvastam, úgyhogy abszolút a 2017-es műben látottakra és hallottakra alapozom a beszámolómat. Nos, úgy gondolom, egyértelműen megérdemelt volt, hogy anno díjesőben fürdőzött a sorozat.
A közeli jövőben járunk, ahol az Egyesült Államok helyén, egy polgárháború után immáron Gileád áll, ami egy keresztény fundamentalista alapokon álló, totalitárius állam. A társadalom komoly hierarchia alapján épül fel, a törvény alapját a Biblia adja. A környezetszennyezés és a nemi úton terjedő betegségek miatt kritikus szintre csökkent az emberi termékenység, így azokat a nőket, akik már legalább egy gyermeket világra hoztak, elszakítják a családjuktól, és magas rendű házaspárokhoz adják őket. A szolgálólányok feladata innentől kezdve az lesz, hogy gyereket szüljenek a ház fejének, a parancsnokoknak, akik egy vallásos termékenységi rituálé keretében ejtik teherbe a lányokat feleségeik ölében. A történetet a főszereplő, Offred (Elisabeth Moss) szemén keresztül látjuk kibontakozni, aki az egyik legmagasabb rangú családhoz, a Waterfordokhoz tartozik.
Ha valaki azt mondja, hogy ez a sorozat durva, akkor tessék hinni annak az embernek! Amikor nekiálltam, arra számítottam, hogy egy-két jelenetet nagyon nehéz lesz majd végignézni, arra viszont nem, hogy gyakorlatilag az első pillanattól a legutolsóig gombóc lesz a torkomban és a gyomromban egyaránt. Az alkotók olyan profin teremtik meg a hátborzongató és nyomasztó érzést, hogy ezek még a semleges, sőt, a kevés boldog jeleneten is végigkísérnek minket. Emellett gyakorlatilag semmit nem hagynak a nézői képzeletre, úgyhogy a nyilvános megkövezéstől a szülésen át a kézlevágásig minden közvetlenül a szemünk előtt zajlik, esélyünk sincs félre nézni.
Maga a sztori is szépen bontakozik ki, hiszen minden egyes epizódban kapunk egy kis betekintést a karakterek Gileád előtti életébe, és nem csak a főbb szereplőkébe, hanem a mellékszereplők is kapnak elég játékidőt anélkül, hogy túlnyújtanák ezzel a cselekményt. Aztán Gileád kialakulásából is megismerhetünk részleteket, valamint annak belső működéséről szintén fontos információkat tudhatunk meg – két bírósági tárgyalást is végignézhetünk, az egyik esetben két nő, a másikban egy férfi ügye zajlik, és egyszerre volt elkeserítő és rendkívül érdekes megfigyelni a két meghallgatás közti különbséget.
A szezon vége felé egyértelművé válik, hogy egy olyan rendszerben, mint Gileád, csak vesztesek lehetnek, még akkor is, ha valaki alapvetően „előnyös” helyzetből indult. A második évadtól a sorozat már nagyrészt nem a könyvre fog hagyatkozni, és a végkifejletet is csak nagyjából tudjuk meg belőle – kíváncsian várom, hogy alakítják tovább a történetet az alkotók.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
