A gyanútlan néző azt hinné, hogy a múltkori, Scooby-Doo crossover után mindent látott már, ami az Odaát-univerzumhoz köthető, erre tessék, jön a következő epizód, és minden korábbi történésre rácáfol. Ugyan a The Thing sokk-faktora talán nem olyan nagy, mint a ScoobyNaturalé, azért voltak olyan pillanatok, ahol csak pislogtam. Azonban akadtak azért bőven olyan momentumok is, amik izgalmasak voltak, vagy éppenséggel jó érzéssel töltöttek el, úgyhogy nem lett az eheti rész sem olyan rossz. A tanulság: sose becsüld alá a showrunnereket!
Sam (Jared Padalecki) és Dean (Jensen Ackles) a dimenziónyitó varázsige utolsó összetevőjéhez keresnek valami információt, és a nagy könyv- és irathalmaz alján találnak is valamit. Végül egy régi, az 1920-as évek óta elhagyatottnak tűnő pincéhez vezet az útjuk, ahol eredetileg egy medált keresnek, ám teljesen másra bukkannak: egy Sandy (Magda Apanowicz) nevű nőre, akit csaknem száz éve tartanak fogva egy asztalhoz láncolva. A srácok kimenekítik Sandyt, ám miközben megpróbálnák kideríteni, mi is történt vele, megjelennek a Men of Letters egy elfelejtett divíziójának tagjai és óva intik Sandytől. Eközben a Pokol új főnökének (Jeffrey Vincent Parise) dolgozó Ketch (David Haydn-Jones) bizonytalanná válik a saját jövőjével kapcsolatban, és úgy dönt, hogy sorsát újra kezébe véve borsot tör az elégedetlenkedő Asmodeus orra alá azzal, hogy kimenekíti legféltettebb és legértékesebb foglyát.
Hogy mi furább még annál is, hogy a Szabad Akarat Csapata összeállt a Scooby bandával? A válasz: egy másik dimenzióból származó, csápokkal rendelkező istenek. Igen, ahogy Dean, úgy sajnos én is egyből egy bizonyos anime-fajtára asszociáltam, és néhány képet azóta sem sikerült kivernem a fejemből. Ráadásul itt még egy love story mellékszál is bekerült a levesbe, úgyhogy Cthulhu és a csaja Bonnie és Clyde módjára akarták csapatni a Földön, ahol sok fincsi ember él, ám szerencsére a Winchesterek szabotálták eme tervüket – el sem hiszem, hogy mindezt le kellett írnom, de az ilyesfajta betegségek miatt is bírom ezt a szériát!
Azt hiszem, már az sem titok, hogy Gábriel arkangyal (Richard Speight Jr.) hosszú idő után visszatért. Egyelőre semmit nem tudunk, mi történt vele azóta, hogy anno Luciferrel összecsapott az istenségek gyűlésén, és egyáltalán hogy élhette túl a csatát, hogyha a szárnyai lenyomatát is láttuk a földön – nem úgy, mint Castiel esetében, akinek a feltámadása gyakorlatilag az orrunk előtt zajlott –, de úgy érzem, ez a következő epizódok témája lesz majd. Engem személy szerint egyelőre lefoglal maga a tény, hogy újra itt van, na meg hogy mennyi lehetséges szcénát és cselekményszálat hoz majd magával.
A The Thingnek egy érdekes, valamint kissé szomorú ponton lett vége, és úgy gondolom, innentől kezdve a fináléig nagyjából két főbb szálon fut majd a cselekmény. Remélem, az alkotók jól tudják majd koordinálni ezeket, és nem lesz hatalmas gubanc a vége.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.