Jó vadász módjára kutatok a jó horrorjátékok után, és akkor legnagyobb az öröm, ha nem csak olyat találok aminek jó a története, hanem még képes is olykor-olykor megijeszteni. Ilyen példának okáért a 2015-ben szabadjára engedett Wick is.
Az alap felállás, bár egyszerű, mégis nagyon jól van összerakva darabjaiból: pár gyerek (vagy tini) egyik kis társukat egy elhagyatott erdős részen hagyják pár szál gyufával, meg a környéken szerte hagyott gyertyákkal. Az általunk irányított szerencsétlen gyerkőcnek mindössze annyi a feladata, hogy éjféltől reggel hatig túlélje ezen a hátborzongató helyen – ám, mint ezt sejteni lehet ez nem ígérkezik könnyű feladatnak. Ugyanis ennek a területnek van pár véres és ijesztő titka – név szerint Caleb, Tim, Tom, Benny és Lilian. Ők a korábban itt lakó Weaver házaspár öt gyermeke, akik feltehetően az erdőben lelték halálukat – de még így is ragaszkodnak a lakhelyükhöz.
Azt kell hogy mondjam, ez a játék nem bánik kesztyűs kézzel azokkal, akik belefognak. Már az első órában nagyon könnyen meglehet halni, ha nem figyelünk oda a legkisebb neszre is. A mozgások, suttogások, horkolások, kaparászások mind mind jelzik, hogy éppen melyik gyerkőc akar minket látványosan kivégezni. Normális mentésre senki se számítson, itt órától óráig kell játszani, ha pedig elhunysz, újra kell kezdened a megkezdett órát. A veszély pedig egyre csak nő a pirkadat közeledtével.
Ha valamit nagyon szeretek a Wick-ben – a Weaver gyerekek mellett – az az atmoszféra, ami körüllengi a játékot. Tudom,alap dolog az embernek a sötétségtől való félelmét kijátszani egy horror játékban, de a Wick-ben minden arra megy ki, hogy a játékos haja szála égnek álljon. A hátborzongató zenék, a környék, a gyerekek által suttogott szavak, az órák végén hallható, általában rendőrségi beszámolók. De elég is ennyi. Ennyi kell egy ahhoz, hogy maradandó emlék legyen.Ennyi kell ahhoz, hogy a játékos ne akarjon macsó állat lenni, csak egyszerűen minden idegszálával túlélni.
Másik nagy előnye a Wick-nek, hogy gondolkodtat: mi történhetett a családdal? Hogyan lelték szegény gyerekek és a szülők halálukat? Miért olyan kedvesek a barátaink, hogy csak úgy otthagynak? Vannak megválaszolatlan kérdések és ezekre rengeteg teória – de pont ezektől válik csak még érdekesebbé a játék.
Aki szeretne egy jó horrorjátékot és még nem csömörlött meg a tucatgyártott daraboktól, azoknak kiváló kis hétvégi szórakozást fog nyújtani a Wick. De szigorúan csak este.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
