Avagy egyszerre szeretem és átkozom a Fox-ot azért, hogy ezt művet bemutatták. Hatalmas köszönet és hála azért, hogy műsoruknak hála a Sámán Király nem csak kis hazánkban, de szerte a világon is az anime rajongók egy meghatározó korai darabjává vált – másrészről meg a pokolba kívánom őket azért, AHOGYAN bemutatták és/vagy átszabták ízlésük szerint a sorozatot.
A történet egyszerű, mint a pofon: narrátorunk, egyben egyik főhősünk Morty (eredeti nevén Manta) egy átlagos srác, akit egy napon az élet összehoz a több látásra is furcsa fiúval, Yoh Asakura-val, akiről nagyon hamar kiderül, hogy egy sámán. Yoh látja a holtak szellemeit, képes kommunikálni velük és ha kell, akkor harcba is tudja az őrszellemét hívni. Arra pedig nagy szüksége lesz, mert hamarosan kezdetét veszi az ötszáz évente megrendezett Sámán Viadal melyen eldől, hogy mely sámán lesz az elkövetkező Lelkek Királya.
Hogy a kellő shounen töltet meglegyen, kapunk egy vagonnyi zakkant ámde jó fej barátot, egy erős női karaktert akitől – vagy inkább ütésének az erejétől – a teljes szereplőgárda fél, bölcs öregeket, vallási fanatikusokat, egy op főgonoszt – és nem kevés mitológiai vagy éppen történelmi elemet. És itt egy nagyon nagy pozitívuma a Sámán Király-nak (a szereplők mellett természetesen): bár a sorozat nem mindig mutatja be jól egy adott médiában legjobban ismert amerikai őslakos sámánok helyett az ázsiai kultúrkör misztikus művészetei kapják.
Ezekre a legjobb példa az Itako (médium) Anna, vagy a Hao (Zeke) által képviselt onmyodo-vonal. Legérdekesebbnek azonban a rajongók – és a mangát nem ismerők – számára Trey (Horohoro) lehet, aki szintén japán, csak ő éppen a legészakibb vidékéről hozta jeges szaktudását. Persze a sorozat folyamán sok nép sok kultúrkörével megismerkedünk és rengeteg érdekes mágiával úgy, mint Faust VIII által képviselt nekromancia, az ingajósok és némi kereszténység-szerű vonulat is bejön a X-Laws (magyarul Kívülállók) csapata képében.
És akkor már át is eveztünk a karakterek vizére: Yoh-nál szerethetőbb főszereplő csekély van az animék történetében, és az legjobb benne is, hogy bár a felszínen kapunk egy tipikus shounen főhőst, jobban utánanézve kiderül, hogy koránt sem fekete-fehér. Akárcsak az animében erősen túlzó főgonosznak beállított Hao: bár egyértelműen ő az antagonista, Hao múltja, jelleme és tettei alapján leginkább a Lelouch és más antihős karakterek ősapja lehetne – azzal a különbséggel, hogy Hao nem hős, de mégsem elementálisan gonosz.
Leginkább az lepett meg, így idősebb fejjel újranézve a sorozatot, ha elvennénk a sámános misztikumot, akkor egy olyan történetet kapnánk, ahol a világ többi része által nem értett, megalázott vagy akár egyenesen üldözött személyek próbálják megmenti azt a világot, mely megtagadja őket – vagy éppen csak nem hajlandó tudomást venni a létezésükről. Számtalan példáját bemutatja a Sámán Király az emberi kapcsolatokban előforduló konfliktusoknak (közösségi, családi, magánéleti) valamint az emberiség és a természet közötti problémákat is nagyon szépen bemutatja a szereplők motivációjának képében.
Zárás előtt pedig következzen a kötelező kivitelezési blokk: a grafika nagyjából hűen követi a mangáét, az angolt szinkront csak két epizód időtartámáig bírta a fülem, a magyar szinkronnal viszont a legtöbbször megvagyok elégedve. Bár vannak néha kisebb tévesztések, a jó szinkronszínész választás pedig nagyon jót tett a sorozatnak. Persze a legtöbben a Tao Ren hangját adó Szalay Csongor miatt olvadoztak a képernyő előtt, de Moser Károly és remekelt Hao-ként vagy Csík Csaba Krisztián is feledhetetlent alkotott Ryu-ként.
Bár jöttek utána olyan animék, amik népszerűségben lenyomták a Sámán Királyt, mondandóban ellenben sokszor sokkal kevesebbet tudnak felmutatni. Egy jó tanácsom azonban lenne azoknak, akik most kezdenek a sorozatba, vagy már esetleg ismerik, de még a mangát nem olvasták el. Mindenképpen olvassátok el, mert rengeteg érdekes (lényeges) információ vagy elferdítve, vagy egyáltalán nem lett bemutatja az animében.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
