Mark Lawrence: A Széthullott Birodalom

„A gyűlölet akkor is életben tart, ha a szeretet kudarcot vall.”

Mark Lawrence első trilógiája, A Széthullott Birodalom méltán hozta meg számára a világsikert.

Óvakodj a Tövisek Hercegétől…

Kilenc évesen végignézte, ahogy anyját és öccsét meggyilkolják. Tizenhárom évesen már egy vérszomjas rablóbanda vezére.

Tizenöt évesen király akar lenni… És ez még csak a kezdet.

De bármennyire megingathatatlan is az akaratereje, legyőzheti-e egyetlen fiatalember az elképzelhetetlen hatalommal bíró ellenséget?

Jorg Ancrath története minden idők egyik legikonikusabb fantasyjévé vált, Mark Lawrence pedig a zsáner legkiemelkedőbb szerzői között találta magát. Díjesővel jutalmazták, sikere világszerte és hazánkban is lenyűgöző.

Mark Lawrence poszt-apokaliptikus dark fantasy trilógiájának kötetei, a Tövisek Hercege, a Tövisek Királya és a Tövisek Császára olyan egységet alkotnak, amely egy nagy egészként, a teljes történet ismeretében értékelhető igazán. Az író fantasztikusan ábrázolja ezt a kegyetlen világot, ahol feudális viszonyok uralkodnak és tele van sötétséggel, árnyakkal és mágiával. Az első részben még csak belekóstolunk, de a végére minden a helyére kerül. A stílusa zseniális, valahogy a halált, a gonoszságot és az alapjáraton gusztustalan dolgokat is olyan szépen írja le, hogy öröm olvasni. A szarkazmus és a sötét humor pedig mindig is a gyengém volt.

Jorg egy elég megosztó karakter, igazi antihős, de én könyvről könyvre egyre jobban megszerettem. Szeretem, ahogy egyre inkább beleláthattunk a lelkébe, még ha továbbra is csinál gyomorforgató dolgokat. Minden elismerésem az írónak, amiért ennyire jól felépítette a karaktert. Tulajdonképpen az egész sorozat Jorg fejlődéséről szól, és szerintem fantasztikus, hogy Lawrence a három kötet során (kb. 1300 oldalon) képes volt egy ilyen bonyolult és sokrétű karaktert kibontakoztatni és megszerettetni azokkal az olvasókkal is, akik a Tövisek Hercege olvasásakor kisebb sokkot kaptak tőle, hogy hogy lehet ilyen kis szociopata egy tizenéves fiú. Nagyon érdekes végig figyelemmel kísérni az utat, ahogy a megtört, dühös fiú, aki egy tövisbokorból nézte végig az anyja és az öccse halálát, majd egy rablóbanda élére állt, végül igazi vezető lesz és megküzd a démonaival. A befejező rész sok mindent egészen új megvilágításba helyez, én például teljesen átértékeltem a véleményemet az első kötet számomra egyik legdurvább jelenetéről.

A történet során minden apróságra érdemes odafigyelni, mert később minden nagyobb jelentőséget kap, a múlt és jelen szálai összefonódnak. Nagyon érdekes, ahogy a sakkjátszmás hasonlat végigvonul a könyvön, bennem is felvetült a kérdés, hogy kik is ebben a történetben a bábuk, és kik játszanak velük.

Ami feltette rá a koronát, az a befejezés. Nagyon nehéz egy ilyen horderejű és erős karakterekkel operáló sorozatot úgy lezárni, hogy katartikus és pont megfelelő legyen, de Lawrence-nek sikerült, tudta, hogyan és mikor kell abbahagyni.

Romantikus lelkületűeknek nem ajánlom, volt néhány jelenet, ami engem is kiakasztott. De aki fel van készülve némi brutalitásra, és szeretne egy egyedi, izgalmas, sötétséggel és cinizmussal fűszerezett történetet olvasni egy csodálatos karakterfejlődésről és a testvéri szeretetről, annak őszinte lelkesedéssel ajánlom.

A Fumax kiadó jóvoltából egy kötetben is megjelent a trilógia, valamint van egy kiegészítő kötet is, az Úti testvérek, ami Jorg bandájának tagjairól szól. Mark Lawrence nem szakadt el a Széthullott Birodalomtól, ugyanis második trilógiája, A vörös királynő háborúja szintén ebben a világban játszódik, ám egy egészen más herceg történetét meséli el.