Oldal kiválasztása

Én nem játszom valami sokat mobilon – PC-n és konzolon annál inkább –, eddig a Sudokunak, a Pokémon Gónak, és Pou-nak sikerült megragadnia a figyelmemet, persze az említett háromból kettő játékban állatok is vannak, és így azért már sejthető, hogy miért sikerült megragadnia a Hay Day-nek.

A Hay Day egy klasszikus farm szimulátor, ahol tyúkokat kell etetni meg búzát nevelni, ezekből és még sok egyéb másból, pedig egyre bonyolultabb termékeket előállítani, amit aztán el lehet adni a farmra tévedő városiaknak, el lehet vinni a traktorral vásárokra, a farm szélén lévő bódéban is lehet árusítani, valamint két, szintekhez kötött eladói tevékenységgel tovább bővíteni.

Nem árulok zsákba macskát, ez a játék az ami, egyszerű, mint a szög, de ugyanakkor közel sem, nem egyszerű végiglátni a rendszert, hogy éppen a több tucat növény közül mit kellene termelni, éppen milyen fémfajtát kellene bányászni a megrendelésen látszó karkötőhöz, vagy a fetás pitéhez vajon van-e elegendő kecsketejünk?

És hogy ez mennyire addiktív? Hát bizony nagyon az, bár egy hónapja játszom, de már nem egyszer álmodtam azzal, hogy azt nézem, mikor terem már végre a málna, hogy esélyem legyen befejezni a hajóra való berakodást.

A játék természetesen mikro tranzakciókra épül, és bár mindent meg lehet oldani pénz nélkül, gyémántokkal szó szerint mindent meg lehet vásárolni, felépíteni vagy éppen begyorsítani – mindenkinek személyes preferenciája, hogy szán erre pénzt vagy sem. A játék maga is kínál gyémánt szerzési lehetőségeket, ajándékok, események és a szerencsekerék formájában.

A grafika amúgy elképesztő, egyszerű, mégis szép és egyedi, nem viszik túlzásba a dolgokat, nincs agyonrajzolva a nyuszi vagy a ló, de azért rendszerint rohangálnak, játszanak lepkékkel vagy éppen  ugrándoznak.

A fő játéktérhez tartozik egy csónakház és egy óváros is, ezeket szintén lehet fejleszteni, bővíteni, parcellákat venni hozzá. Utóbbinál különösen érdekes, hogy egy amolyan afrikai állatok menedékhely is található, ahova puzzle-ok segítségével szerezhetünk újabb állatokat, akik amúgy nem csinálnak semmi különöset, de imádnivalóan cukik.

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.