Oldal kiválasztása

Kincskeresősdi démonokkal, és lopás egy creepy gyűjtőtől, aki akár az Apokalipszis egyik lovasának, Éhségnek az ikertestvére is lehetne – nagyon leegyszerűsítve így lehetne jellemezni az eheti epizódot. A múltkori rész izgalmas, ám olykor túl sűrű volt, és akadt benne egy-két apróbb buktató, azonban ezekért a hibákért a The Scorpion and the Frog remekül kárpótol: a történetvezetés letisztult és egyenes, maga a sztori pedig izgalmas, érdekes és a megfelelő pillanatokban humoros – egyszóval tökéletesen „odaátos”.

Sam (Jared Padalecki) és Dean (Jensen Ackles) a bunkerben ülve próbálnak valami megoldást találni Jack előkerítésére, ám mind hiába: Castől, aki egyedül indult a srác után, semmi információt nem kaptak, és ők sem jutnak dűlőre. A keresgélés közben Deant egy rejtélyes idegen hívja fel: egy ismeretlen férfi azt állítja, tudna nekik segíteni megtalálni Jacket, és találkozót szervez a Winchesterekkel. A srácok egy étteremben találkoznak az idegennel, akiről kiderül, hogy ő Barthamus (David Cubitt), aki anno Crowley helyére került a keresztúti démonok királyaként. Barthamus odaad Saméknek egy lapot, amin egy nefilimhívó varázsige egyik fele van, a másik felét csak egy feltétellel kapják meg: ki kell hozniuk egy ládát Luther Shrike (Richard Brake), egy halhatatlan műkincs gyűjtő lakásából, ami erősen védett. Az akcióban a fiúk segítségére van egy Grab (Matthew Kevin Anderson) nevű tolvaj démon, aki bármilyen rejtett dolgot fel tud kutatni, valamint Alice (Christie Burke), egy ember, aki bármilyen széfet képes feltörni.

Az alapsztori szerintem zseniális, személy szerint imádom a trükközős, rablós történeteket, és rendkívül örültem annak, hogy a Doctor Who után a Supernatural is bevetette ezt a motívumot. Ugyan a betöréses történetek önmagukban elég klisések, azért bőven ki lehet belőlük hozni valami jót, és az Odaát írói brigádja is ezt tette: összegyúrta a szörnyvadászatos és a rablós alapot, megfűszerezte azt pár jó mellékszereplővel, valamint a széria sajátos humorával, sőt, még egy kissé Scooby Doos pillanat is belekerült a cselekménylevesbe, a végeredmény pedig piszkosul ütős lett. Külön kiemelném Jensen Ackles játékát, aki a negyedik évadbeli Yellow Fever epizód óta nem alakította ilyen jól a túlontúl berezelt Deant.

Ha már szóba kerültek a mellékszereplők, essen pár szó róluk is. Barthamus igazából szerintem tűnt annyira fontosnak, hogy több legyen egy egyrészes ellennél, úgyhogy kár volt egyből legyilkolni – a Pokolnak így ráadásul újabb keresztúti királyt kell választania, de annyi baj legyen. Alice egy kerek jellem: nagy egyéniség, stílusos, ügyes, vicces, cuki, ugyanakkor meglehetősen emberi is, úgyhogy remélhetőleg nem most láttuk őt először és utoljára. Shrike, amellett, hogy van benne valami, amitől feláll a szőr a hátunkon, remek üzletember, okos, és meglepően jól is harcol.

A trailer alapján jövő héten sem unatkozhatunk, ráadásul nemrég olyan híreket is lehetett olvasni, hogy hamarosan újra ismerős arcok bukkannak majd fel a sorozatban, úgyhogy kíváncsian várom a folytatást!

Szerző

Misplaced
Szerkesztő

Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.