Oldal kiválasztása

Hát, kérem, továbbra is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni az Odaát tizenharmadik évadáról. Kéthete egy pörgősebb epizódot kaptunk, előző héten inkább az érzelmeken volt a hangsúly, azonban a mostani, Advanced Thanatology címre hallgató rész tökéletesen ötvözte és egyensúlyba hozta a kettőt – volt itt borzongás, izgulás bőven, viszont akadtak megható pillanatok is, sőt, néhány újdonságot is bevetettek az alkotók, amik szintén remekül működtek.

Két tinédzser srác, Shawn (Seth Isaac Johnson) és Evan (Josh Hudniuk), ellátogatnak az éjszaka közepén egy elhagyatott elmegyógyintézetbe, amit annak idején Dr. Avery Meadows (Sacha M. Romalo) üzemeltetett, aki köztudottan kínozta pácienseit. Shawnék találkoznak is a doktor szellemével, aki megöli Evant és megsebesíti Shawnt, aki végül elmenekül. Sam (Jared Padalecki) és Dean (Jensen Ackles) megpróbálják kiderülni, mi történt, ám a fiú a traumát követően némává vált, így nem tudnak semmilyen információt kiszedni belőle. Éjjel a Winchesterek is meglátogatják az épületet válaszok után kutatva, ám közel sincs könnyű dolguk, ugyanis a doki mellett a páciensek lelkei is gondot okoznak. A helyzet megoldáshoz Dean drasztikus lépésre szánja el magát, ám ő sem sejti, hogy mindeközben egy nem túl kedves ismerősbe fog botlani.

A kísértetjárta elmeotthon egy végletekig jártatott, ám régóta lejárt lemez a horrorklisék polcán, úgyhogy nehéz érdekessé tenni az ilyen történeteket, félelmetessé meg aztán végképp. Az Odaátnak azonban általában sikerül eltalálnia a szellemes részeket, és ez most sem alakult másképp: Meadows a maga pestismaszkjával alapból meglehetősen creepy, annak tudatában pedig, hogy fúróval lobotomizálja a betegeit, aztán valóban lehet is félni tőle. Külön fokozta a libabőr intenzitását az, hogy az alkotók az epizód elején nem csak pár másodpercben intézték el a helyszín és az alapszituáció bemutatását, hanem elnyújtották azt, szépen építve ezzel a feszültséget.

Az Advanced Thanatologyban végre Dean feje is visszakerült a helyére, hiszen eddig a gyász miatt szinte totálisan kifordult magából: hitevesztett lett, és Jackel (Alexander Calvert) is iszonyatosan hidegen bánt. Most azonban Billie (Lisa Berry), a kaszás helyre tette, és ugyan ő mondta ki Dean helyett, amit mindenki – karakterek és nézők egyaránt – hallani akart, a lényeg, hogy felszínre kerültek a gondok. Az idősebbik Winchester hosszú idők óta őszintén vallott az érzéseiről és a félelmeiről, mi pedig valahol Vietnámban szedtük össze a szívünk apró darabkáit.

Tudnám még naphosszat elemezni ezt az epizódot, de egyrészt nem akarok lelőni minden poént, másrészt úgy gondolom, ennyi virtuális vállveregetéssel megelégedhetnek az alkotók – egészen a jövő hétig.

Szerző

Misplaced
Szerkesztő

Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.