A pilotban már megismerhettük (Mimó kivételével) a fő karaktereket és az alapszituációt: a texasi kisvárosban élő háromgyerekes katolikus családot, benne Sheldonnal (Iain Armitage), aki kiemelkedő képességei miatt mindössze 9 évesen középiskolás lesz – méghozzá épp abban az iskolában, ahol bátyja, George is tanul. A mostani epizód innen folytatja a történetet, és a beilleszkedési nehézségeket mutatja be.
Új gyerekként kerülni egy már összeszokott közösségbe mindig nehéz, de különösen nagy kihívás akkor, ha 5 évvel vagy fiatalabb mindenki másnál… és ha a szociális készségeid rendkívül gyengék, miközben az intelligenciád kiemelkedő, tehát mindent agyból akarsz megoldani. Bár Sheldon számára nem jelent problémát, hogy nincsenek barátai, de miután rájön, hogy édesanyja, Mary (Zoe Perry) nagyon szeretné, hogy beilleszkedjen, kötelességtudóan nekilát a számára terhes feladatnak, hogy barátokra tegyen szert.
Mint mindent, ezt is az általa ismert egyetlen módon próbálja megoldani: lexikális ismeretei bővítésével. Úgy látszik, Sheldon nem felnőttként próbált meg először könyv alapján barátokra szert tenni, de míg a felnőtt Sheldon egy gyerekmesén keresztül próbálta a barátság algoritmusát megfejteni, addig a gyerek Sheldon egy felnőttek számára írt könyvből tájékozódott. A könyvtárból kölcsönzött kötet minden fogását végigpróbálja, természetesen eredménytelenül, mígnem a húga, Missy (Raegan Revord) felhívja rá a figyelmét, hogy érdemes lenne azokat megkeresni, akik korábban ugyanezt a könyvet kölcsönözték ki – hisz nekik vélhetően szintén szükségük lehet barátokra.
Bár az elképzelés logikus, mégsem működik, ám ennek ellenére Sheldon végül szert tesz egy új barátra a vietnámi fiú, Tam (Ryan Phuong) személyében, akit aztán az anyja nyomására meg is hív vacsorára.
A tipikus texasi fehér, katolikus, patrióta család szemlátomást nem tudja kezelni a szituációt egy Vietnámból menekült szülők gyermekével, így egy rendkívül szórakoztató, ugyanakkor erős társadalomkritikát is megjelenítő szituáció kerekedik a történetből.
Aki követi a The Big Bang Theoryt, annak több easter egget is tartalmaz a sorozat ezen epizódja, hiszen a két héttel ezelőtt előkerülő rakétamodellek is szerepet kapnak most, csakúgy, mint a már régebben belengetett történet bizonyos urániumról és az állami szervek aggályairól.
A Young Sheldon elsősorban a korábbi évek levegőben lógott történeteire épít, méghozzá igen jó érzékkel, viszont nem elhanyagolhatóak benne a karakterek sem. Az már elsőre is egyértelmű volt, hogy Iain Armitage zseniális a szerepben, de most az is bebizonyosodott, hogy nem egyedül kell a hátán elvinnie a sorozatot. Raegan Revord lubickol Missy szerepében, élénk és humoros karakter, aki nagyon is életrevaló és szociális készségeit illetően is Sheldon ellenpólusa. A két gyerek személyisége izgalmasan egészíti ki egymást, remek lehetőségeket rejtve magában. Zoe Perry mellett ezúttal sem lehet szó nélkül elmenni, a színésznő szemlátomást sok energiát fektetett az idős Mary Coopert játszó Laurie Metcalf mimikájának és testbeszédének tanulmányozásába, mert tökéletesen visszaköszön a játékában a korábban megismert Mary gesztusrendszere.
Az már egyértelműen kijelenthető, hogy más jellegű humorra kell berendezkedni, mint a felnőtt férfiak gyerekes viselkedésére építő The Big Bang Theoryban, ahol a fő humorforrást nem pusztán Sheldon, hanem a teljes brancs szociális diszfunkciói és esetlen csajozási kísérletei, majd párkapcsolati szituációi adják. A Young Sheldon nem a Big Bang másolata, hanem egy saját jogon népszerűségre törekvő sorozat, méghozzá – Chuck Lorre-tól várhatóan igen magas színvonalú.
Várjuk a jövő heti adagot!
Szerző
