Vajon mit jelent az, hogy továbbra is úgy érzem, mintha semerre se haladna a történet? Semmi jót, gondolom.
Mikor Dr. Declan megígéri, hogy segít megtalálni a feleségét, Black Bolt beleegyezik, hogy elmenjen a tudós laboratóriumába, kétségei ellenére is. Kétségei pedig jogosak, hiszen kiderül, hogy Declan összedolgozik Maximusszal – bár látszólag azt nem tudja, hogy Maximus ki is valójában, vagy hogy éppen Maximus bátyját akarja vizsgálni. Louise és Medusa kénytelen együtt dolgozni, hogy megtalálják Black Boltot. Crystal Dave – a srác, aki elütötte Lockjaw-t – segítségére szorul, hogy kutyája ellátást kaphasson. Karnak kezd összemelegedni Jennel, amit Reno nem néz jó szemmel. Gorgon továbbra is az ex-katonákkal bandázik. Maximus meg… Maximus, és mellesleg éppen arra készül, hogy másodjára is keresztülessen a Terrigenesisen.
Kicsit olyan ez, mint az a régi népmese – tudjátok, „hozz is ajándékot, meg ne is, legyen rajtad is ruha, meg nem is…” Na, itt meg történik is valami, meg nem is, mert hát azért volt itt valami cselekmény, de mégsem érzem úgy, mintha előrébb lennénk a sztoriban – jó, annyi történt, hogy Black Bolt és Medusa visszatalált egymáshoz, de ez már tényleg a csúcsok csúcsa.
Az viszont továbbra is egy nagy kavarc, hogy akkor most miben is tér el az attilani kultúra a földitől. Mert, mint kiderült, Attilanban is gyűrűcsere van házasságkötéskor (miért, hogyan?!). Ami mondjuk még oké, de hogy Louise észrevette és megjegyezte, hogy milyen gyűrű volt Black Bolton az elfogásáról készült felvételen, na, az már a csúcsok csúcsa (amúgy azt nem kellett volna elvenni tőle, amikor lecsukták?). Ennél is macerásabb Maximus és Declan együttműködése, ugyanis szavaikból nekem nagyon az jött le, hogy Maximus pénzeli a jó doktor kutatásait, de (és most tessék elképzelni, hogy kiabálok) mégis hogy a francba lehet Maximusnak földi pénze, és azt hogy juttatta le Declannak a Holdról a többiek tudta nélkül?!
Abba pedig már bele sem megyek, hogy mekkora az inkoherencia a földi és holdi Inhumanek képességeit övező narratíva körül. Ugyanis Maximus most valami olyan dolgokat emlegetett, hogy a Földön az emberek is fejlesztenek ki különleges képességeket, és neki azt kéne leutánoznia, vagy mi. Viszont ha a földi Inhumanekről beszél, akkor news flash, kvázi azok is ugyanabból a „készletből” származnak, mint te, tehát ott új genetikai dolgokat nem nagyon fogsz találni. Ha viszont olyan szuperképességű emberekről beszél, mint például Cap, az megint hülyeség, mert ha azt leutánozza, akkor nem lesz Inhuman, pedig ő nagyon az akar lenni.
Mindennek a tetejébe jön most egy csomó felesleges érzelmi/romantikus szál. Mert persze, hogy Jen – a drogtermesztő csaj – rögtön rágerjed Karnakra (aki egy saccra 15-20 évvel idősebb nála, és lássuk be, azért nem annyira hipervonzó, arról nem is beszélve, hogy egy furcsa fickó, aki egyszer csak ott termett náluk) és sátorra is viszi. Mindeközben már most erősen érezhető, hogy a készítők Crystalt is össze akarják hozni ezzel a Dave fazonnal (aki legalább helyes), én viszont csak a szememet forgatom, mert, csakúgy, mint Medusa, most Crystal is valahogy kerített magának pont passzoló ruhákat (és melltartót, miközben Karnak szavaiból kiindulva Attilanon nem hordanak a nők melltartót), meg azért is, mert segény Lockjaw sebesült meg szenved, de a drága gazdi akkor is ötméterről figyeli, és csak álldogál ott félszegen. De mindezek után az i-re a pontot akkor is tette fel, amikor Gorgon a katona haveroknak – akiket úgy két-három napja ismer – kijelentette, hogy „olyanok vagytok, mintha a családom lennétek.”
Szóval… húzzák a sztorit, mint a rétestésztát, és, hogy őszinte legyek, ez senkinek sem jó. Főleg a nézőnek nem.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.