Hajlong és éljenez – végre egy baromi jó X-Men széria!
Az Eljövendő múlt napjai után járunk, azonban egy alternatív idősíkon, ahol az X-Mennek már jó ideje nyoma veszett, és ahol ugyan az emberek és a mutánsok ugyan eléldegélnek egymás mellett, azonban közel nem mondhatjuk azt, hogy ez az együttélés békés lenne: az amerikai állam már számos anti-mutáns törvényt hozott, a mutánsokat félik és üldözik, és sokszor bizony gyakorlatilag indokolatlanul el is zárják. A Blink néven futó Clarice (Jamie Chung) is egy ilyen börtönből szökik meg, ám nem jut messzire, hiszen a rendőrök rögtön üldözőbe is veszik. Clraice segítségére a mutáns underground három tagja, Marcos (Sean Teale), Lorna (Emma Dumont), és John (Blair Redford) siet, akik kimenekítik búvóhelyéről – csakhogy közben Lorna esik fogságba. Lorna ügyét a Mutáns Büntetési Központ Reed Strucker (Stephen Moyer) ügyész kapja, aki, bár az állam oldalát képviseli, egészen segítőkészen áll a lányhoz. Reed azonban hamarosan üldözőből üldözött lesz, amikor két gyerekéről, Laurenről (Natalie Alyn Lind) és Andyről (Percy Hynes White) kiderül, hogy mutánsok, a családnak pedig menekülnie kell. Így hát Reed nem tehet mást, minthogy a mutáns undergroundtől kér segítséget.
Igaz, ez még csak az ötödik új széria, amit időn ősszel láttam, úgyhogy lehet, kicsit elsietett ez a kijelentés, de akkor is, a The Gifted a szezon legerősebb új sorozata számomra. Egyszerűen minden nagyon a helyén volt a pilotban, a karakterek, a feszültség, a háttér… Na, de nézzük szépen sorjában!
A sorozat egész struktúrája gyakorlatilag két alapszálon nyugszik, amik óhatatlanul összefonódnak: egyfelől ott van a Strucker család, másfelől pedig a földalatti mutáns-mozgalom. Struckerék képviselik az érme törvényes, ám nem feltétlenül jogos oldalát, a hatalmat – Reed a kormánynak dolgozik, és bár láthatóan valamilyen szinten szimpatizál a mutánsokkal, a munkája mégis csak az. hogy börtönbe jutassa őket. Mindeközben az epizód elején családja remek eszközként szolgál arra, hogy a készítők bemutassák, milyen is emberként élni egy mutánsokkal teli világban: a mutáns-kérdés vitatéma az iskolában, a „mutie” kvázi gyűlöletbeszéd, és a két gyerek, Lauren és Andy, ezen jól össze is tud kapni. Aztán jön a fordulat, ami egyetlen pillanat alatt semmissé teszi a család eddig életét: Andy mutáns ereje a felszínre tör, mire Lauren is bevallja, hogy ő már három éve titkolja a sajátját. Persze a srácok képessége rögtön galibát szül, és hamarosan meg is jelenik az „Őrszem Ügynökség” (angolul láttam, nem tudom, hogy fordítják) az ajtóban, hogy elvigye a gyerekeket.
Aztán ott van a másik oldal, a mutáns-mozgalom, ami valamilyen szinten szintén egy család, csakhogy ezt a családot a közösen átélt megpróbáltatások hozták létre, nem a genetika (vagyis… de, hiszen mutánsok). Mindegyik főbb karakter, bár olyan hú, de sok időt egyik sem kapott a képernyőn, egyedi, érdekes, és többsíkú, és emiatt szerethető. Ami pedig baromi jó, hiszen ha az ember szereti a karaktert, akkor a sorozat könnyedén megtartja az érdeklődését. Azt is jó ötletlenk tartom, hogy már eleve úgy indulunk, hogy Marcos és Lorna együtt van, a kapcsolatuk pedig komoly – Marcos beszélgetése Reeddel az étteremben egyszerűen gyönyörű –, hiszen ez kell valójában a népnek: nem kapcsolati dráma, hanem egy pár, aki jóban-rosszban kiáll egymás mellett.
Egyelőre a történetvezetés is zseniális, szépen épül a feszültség, jók a motivációk és a reakciók, és még az is nagyon a helyén van, hogy a mutáns erők nem végtelenek, mindegyiknek megvannak a maga buktatói és gyengeségei, így senki sem túl erős a többiekhez képest. Ezen felül pedig még azért is jár a dicséret, hogy a készítők már az elején nyomják az X-Men alapjául szolgáló kisebbség/előítéletek–tematikát. Az aprócska kis Marvel- és X-Men-utalásokról pedig már ne is beszéljünk (Marcos csengőhangjától behaltam). Az egyedül talán csak a rendezéssel volt itt-ott egy icipici problémám, ugyanis néhol úgy érződött, mintha nagyon túl lettek volna húzva egyes jelenetek – gondolok itt például arra, amikor Lauren megtalálja az öccsét az öltözőben.
Baromi erősen nyitott a The Gifted – a sorozat jó sztorit, jó karaktereket, és jó narrációt állított csatasorba már a pilotban is, aminek én nem is örülhetnék jobban. Mindenképpen nézős lesz a széria!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.