Oldal kiválasztása

Korában is hallottam már erről a sorozatról, és azonnal felkeltette az érdeklődésemet, de valahogy mindig megfeledkeztem róla. Aztán ahogy egyre többször jött velem szembe cosplay vagy ajánlás formájában, rájöttem, hogy ki kell derítenem, mi ez.

Az alapsztori az, hogy egy posztapokaliptikus világban járunk, körülbelül 500 évvel egy nagy háború után, amire senki nem emlékszik. Néhány modern vívmány, mint az elektromosság és a gépjárművek továbbra is jelen vannak, de sok minden visszafejlődött kissé steampunkos stílusba. Az első évad teljesen a Pusztaságon belül játszódik, ami egy hatalmas fallal körülvett terület, amit a bárók osztotta szét maguk között. Ki-ki kinek a területén él, azt szolgálja. A bárók fiatal rabszolga gyerekeknek ajánlják fel, hogy megtanulhatnak harcolni, és a legjobbak és leghűségesebbek uruk nyírói, azaz gyilkosai lesznek, akik megvédik a bárót és az érdekeit. Főhősünk Sunny (Daniel Wu) Quinn báró (Márton Csókás) régense, azaz legfőbb nyírója, akinek profizmusa és kegyetlensége messze földön ismert. Egy nap találkozik egy jelentéktelennek tűnő fiúval, M. K.-jel (Aramis Knight), akiről kiderül, hogy van egy hihetetlenül erős, kegyetlen, fájdalmas képessége. Emellett pedig azt állítja, hogy a Pusztaságon túlról származik, egy csodálatos városból, ahol mindenki szabad. Ide akar visszajutni, és hamarosan Sunnynak is oka lesz rá, hogy egy jobb hely után kezdjen reménykedni, Quinn tartományában azonban már így is nagy a káosz. Családi viszályok akadnak, a bárók egymás halálát kívánják, és feltűnik az Özvegy (Emily Beecham), aki nem mást akar, mint az egész hierarchiát szétzúzni, és M. K.-t megkaparintani.

 

Már az első néhány rész lenyűgözött. Természetes, az egész a király harcjelenetekre épül, de ezek nem csak egyszerűen királyak. Van bennük dinamika, tehetség, kulturális nyomok és a legkülönbözőbb tradicionális fegyverek. Emellett a világ kosztümjei is nagyon jól kitaláltak, egyszerre régiesek és nagyon modernek, ha nem is a legpraktikusabbak. A látvány tényleg elviszi a hátán az egészet, csillagos ötös.

Ami viszont nem lett a legkiemelkedőbb, az a sztori. Nem mondom, hogy rossz, de nem is fantasztikus. Mivel eléggé kiszámítható, és a szereplők nagy része szélsőségesen rossz vagy jó (egy-két zseniális kivétellel, persze). Ha nem egy ilyen érdekes, posztapokaliptikus világban játszódna, valószínűleg nem keltené fel az érdeklődésemet. Néhány karakter pedig iszonyúan sablonos, de vannak olyanok, akik annak tűnnek, de aztán kiderül róluk valami új, amitől nagyon érdekesek lesznek. A legfőbb szereplők viszont sajnos a sablon kategóriába esik. Amiért viszont jár a pirospont, hogy igenis vannak erős, okos, döntésképes nők, és nem csak azok, akik ténylegesen fizikailag erősek.

Engem nagyon megfogott az egész hangulat, és egy idő után már egymás után daráltam a részeket, annyira magával ragadott, de azért mégis maradt bennem egy hiányérzet. Talán túlságosan megszerettem ezt a világot, és többet vártam a cselekménytől. Vagy ha nem is a cselekménytől, akkor inkább szerettem volna, ha jobban megismerhetjük a történelmét, a helyeket, a szálakat, amik a Pusztaságon innen és túlt mozgatják. Ha egy film lenne, akkor megérteném, hogy nem fér bele, de egy sorozatban pont ez a jó, hogy annyival többet el tud mondani, mert nem limitált az ideje. De gyanítom, hogy a harcolós-kardozós műfajt kedvelő nézőknek kellett megfelelni, akiket jobban érdekelnek a szaltók és a levágott fejek, mint a Badlands tényleges világa. 

 

Alapvetően csak ajánlani tudom, ha el tudtok tekinteni attól, hogy nem a világ legepikusabb sztoriját fogjátok látni, nem riadtok vissza egy kis vértől (mert az van bőven), és érdekelnek az ilyesmi kitalált világok és az ázsiai kultúra összeolvasztása. Nagyon izgalmas, érdekes látványvilág, pörgős akciójelenetek, szerethető szereplők. Ha tetszik az ilyesmi, nézd meg bátran!

Szerző

Buttercup
Szerkesztő