Következő interjúalanyom Szujer Orsolya műfordító, aki többek között a nagy sikerű Jennifer A. Nielsen által írt Hatalom trilógiát ültette át magyar nyelvre az olvasók örömére.
„A kedvenc fordítómmá lépett elő. Két szóban jellemezhető: Igényes fogalmazás. Egy jó regény alapja. :)”
Niitaa / moly.hu
Szia Orsi! Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésemet. Kérlek, mesélj magadról egy kicsit, mivel foglalkozol, amikor nem fordítóként tevékenykedsz?
Szia! Én köszönöm a felkérést! Idén végeztem az ELTE Amerikanisztika mesterszakán, és szeptemberben kezdem a doktori tanulmányaimat, ahol képregényeket fogok kutatni. Ezen felül pedig itt a Watchaholicsnál vagyok szerkesztő és alapító tag, valamint gyakran szereplek különböző geek-eseményeken is.
Hűha! Gratulálok a Doktori iskolai felvételhez! A képregény-kutatás kifejezetten érdekesen hangzik. Fordítottál már képregényeket is, vagy főleg regényekkel foglalkoztál eddig?
Köszönöm szépen! Képregény-fordítói tapasztalataim kimerülnek egy Avatar – The Last Airbander fancomicban, amit évekkel ezelőtt egy rajongói oldalnak csináltam. Szóval nem, eddig csak regényekkel foglalkoztam.
Ha jók az értesüléseim, a fordításaid száma ráadásul tíz köteten felül jár. Hogy kerültél kapcsolatba a könyvfordítással? Vagy lehet, hogy helyesebb úgy kérdeznem, hogy hogy lett Belőled műfordító?
Igen, ha jól számolom, éppen a tizenharmadik könyvemet fordítom. Huh, ez egy kicsit vicces történet. Még tizenhét éves koromban aktívan részt vettem az Éjszaka Háza ifjúsági sorozat népszerűsítésében, moderátor voltam a hivatalos fórumon. Így talált meg igazából a sorozat akkori fordítója, Illés Róbert, és mikor a negyedik kötethez a kiadó nem talált szerkesztőt, Robi vetette fel, hogy adják oda nekem a munkát. Pár köteten keresztül ebben a felállásban is dolgoztunk, aztán a sorozat kilencedik részénél helyet cseréltünk.
Nagyon szerettem azt a sorozatot, sajnálom, hogy nem jelent meg – azért még bízom benne, hogy csak egyelőre – a többi kötet belőle. Viszont nem maradtál annál a kiadónál, hiszen jelenleg főleg a Könyvmolyképző Kiadónál tevékenykedsz. Elárulnál pár részletet arról, hogy hogy kerültél hozzájuk?
Igazából oda is Robi protezsált be – a fordítói karrieremben gyakorlatilag mindent Neki köszönhetek.
Robi ezennel több olvasó nevében is köszönöm, hogy segítetted Orsi szakmai életét! Melyik könyv a legemlékezetesebb számodra azok közül, amelyeken dolgoztál? Van kedvenced?
Talán a legnagyobb élmény – és egyben az egyik legnagyobb kihívás – a Dermesztő hőség volt. Ez a regény a Castle című TV-sorozathoz kötődik – a sorozat története szerint a főszereplő, Richard Castle írta –, ami nekem nagy kedvencem. A regény, amellett, hogy egy felettébb korrekt krimi némi romantikával megspékelve, tele van tűzdelve a sorozatra való kis utalásokkal, ami nagyon szórakoztatóvá tette a fordítást.
Bevallom őszintén, hogy még nem olvastam a Nikki Heat-sorozatot, de a megjelent kötetek várólistásak nálam. Ezek szerint kedveled a krimiket. Ha a könyvek műfaját vesszük alapul, akkor milyen könyveket fordítasz szívesebben?
Igazából nem a műfaj számít, hanem a tartalom és a színvonal. A Hamis herceget, ami egy tizenéveseknek írt kvázi fantasy, éppen annyira élveztem, mint a Nyárherceget, ami viszont egy posztapokaliptikus, feminista sci-fi.
Szóval fontos, hogy szívvel-lélekkel el tudj merülni az aktuális fordításban. Hogy szoktál neki kezdeni egy munkának? Elolvasod az egész szöveget, vagy fejezetenként olvasol és fordítasz? Mi a bevált módszered, ha van ilyen?
Kezdetben próbáltam mindig előre elolvasni a regényt, amin dolgoztam, ez most már nem mindig van így. Általában szakaszról szakaszra haladok, de gyakran előre is szoktam olvasgatni, mert hát én is emberből vagyok, hajt kíváncsiság, hogy mi lesz a történet vége.
Bár én csak olvasói oldalról tudok nyilatkozni, de átérzem, mert én is sokszor érzek így a könyvek olvasása közben. De szerintem minden könyvmoly ilyen. Kicsit visszakanyarodva arra, amikor Robival cseréltetek és Te lettél a fordító, milyen érzés volt, amikor az első teljes fordításoddal kész lettél? Nyújtott egy fajta megkönnyebbülést, amikor leadtad a kiadónak?
Őszinte leszek: nem emlékszem, milyen érzés volt leadni! Azt tudom, hogy nagyon izgultam a fordítás miatt. Éppen csak végeztem a gimnáziummal, és úgy éreztem, hirtelen bedobtak a mély vízbe, és féltem, hogy nem fogok majd megfelelni az elvárásoknak. Szóval… így belegondolva, igen, azt hiszem, megkönnyebbültem, amikor leadtam.
Szerintem – és ahogy a mellékelt ábra is mutatja – megugrottad azt a mély vizet. Szoktad visszaolvasni olykor a régebbi fordításaidat? És ha igen, szokott olyan érzésed lenni, hogy „Na most ezt a részt másképp ültetném át a magyar nyelvbe?”
Azt hiszem, még nem fordult elő, hogy újraolvastam volna egy fordításomat, kivéve, amikor egy későbbi kötet miatt vissza kellett keresnem valamit. Az az igazság, hogy így is kínosan hosszú az olvasandó listám, úgyhogy nem nagyon van kapacitásom visszamenni olyanokhoz, amiket már olvastam. Arról nem is beszélve, hogy egy fordítási folyamat során az ember négyszer-ötször átmegy a teljes szövegen, és ilyenkor bizony a jó regénytől is megcsömörlik az ember.
Vannak könyvek, amiket többször is olvastam már, de négyszer még egyiket sem, szóval minden elismerésem. Azoknak, akik kacérkodnak a műfordítói tevékenységgel, de még nem mertek komolyabban belevágni, mit javasolnál, mire figyeljenek? Vannak esetleg titkos praktikák?
Amit nem szabad elfelejteni, hogy attól még, hogy jól megy egy bizonyos nyelv – angol, német, klingon –, még nem biztos, hogy a fordítás is jól menne belőle. Ahogy a „tudományos” berkekben mondják: a célnyelv ismerete fontosabb, mint a forrásnyelvé. Vagyis olvasni, olvasni, olvasni kell anyanyelven, és magunkba szívni magát a nyelvet. Emellett pedig arra is fel kell készülni, hogy a műfordítás sokszor komoly kutatómunkát igényel. Nálam is volt olyan, hogy egy kifejezést fél órán át kutattam, hogy mit jelent, mert maga a cselekvés, amire utalt, hiányzik a mi kultúránkból.
Köszönöm, Orsi, az olvasók nevében is a tippeket, remélem, sokaknak segítségére lesznek.
Én pedig még egyszer nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésemet, további sok sikert kívánok, mind a tanulmányaidban, mind a szerkesztői és műfordítói munkáid során!
Igazán, én köszönöm az interjút!
Én is csak ajánlani tudom az Orsi által fordított könyveket, hiszen ahogy Niitaa is írta a moly.hu-n, az igényes fogalmazás a jó regény alapja, és ezt Orsitól biztosan megkaphatjátok.