Szerepjátékos Körkép: Kildar

Név: Mesterházi Sándor

Nick: Kildar

Link: https://www.facebook.com/kildar.larps/

Csillagjegy: Szűz

Szülőváros: Celldömölk

Foglalkozás: Programozó

Kedvenc film/sorozat: Star Wars, specifikusan most épp a Rogue One,The Expanse

Kedvenc zenei stílus/előadó: zenei mindenevő

Kedvenc videójáték: The Witcher széria

Hogy találkoztál először a szerepjátékkal, és mi volt az, ami bevonzott ebbe a közösségbe?

Mondhatni mióta az eszemet tudom – szerepjátékokkal nem igazán van meghatározó első élményem, de már általános iskolában is foglalkoztam velük, LARP-al 2004-ben találkoztam először az rpg.hu fórumain. Nem tudnék konkrét dolgot mondani, ami bevonzott, nekem ez afféle “szerelem első látásra” volt.

Mi az, amit leginkább szeretsz a LARP-ban?

Azt, hogy mondhatni “testközelből” élhetjük át a karaktereink történeteit. Más, amikor egy jelenetről olvasol, amikor látod filmen, egy számítógépes játékban játszod, vagy épp asztalnál ülve elmeséled, mint amikor személyesen jelen vagy a karaktered bőrében, és magad éled át.

Mi volt az első jelmezed, hogyan készült?

Nos, az első jelmezem egy középen kilyukasztott, majd kétoldalt összevarrt lepedőből készült tunika volt – azóta azt hiszem, valamennyit sikerült fejlődnöm.

A családod, barátaid hogyan viszonyulnak a hobbidhoz, támogatnak, vagy azért néha akad egy-egy pillanat, mikor nem értik?

A családom elfogadja a hobbimat – még ha nem is mindig értik – és ez nekem elég.

A barátaim túlnyomó részével közös a hobbink. A LARP egyik legfontosabb vonásának tartom a közösségépítő erejét: emberek találkoznak a társadalom minden szegletéből, akik egyébként talán sose találkoznának, és együtt játszanak, összehozva valamit, ami több a részei összegénél.

Szoktál segítséget kapni a jelmezeidhez vagy mindent magad csinálsz?

Sok elemet vásárolok – leginkább a fém páncélelemeket, ékszereket és hasonlókat. A legjelentősebb elemeket igyekszem a lehető legnagyobb mértékben magam elkészíteni, ezzel téve egyedivé a karakter megjelenését, például de nem a teljesség igénye nélkül: látható ruhadarabok, egyedi fegyver, címerpajzs.

Ebben a hobbiban – a cosplayhez hasonlóan – nagyon erős a “csináld magad” mozgalom, egy fantasy játékban a sokak jelmezeibe fektetett munkát látni elsőre riasztó lehet annak, aki nem próbálkozott még ilyesmivel, de egy “belépőszintű” jelmez aránylag egyszerűen összerakható vagy épp beszerezhető, míg egy modernkori vagy science-fiction larpnál remek szettek állíthatóak össze mai ruhadarabokból, akár átalakítva, akár anélkül.

Mi az első dolog, amit csinálsz egy jelmez készítése során?

Nincs bevált procedúrám – van, hogy képi inspirációkat vagy épp történelmi referenciákat keresek, van, hogy egyből nekiállok szabásmintázni, van, hogy egy fegyvernek állok neki és aköré épül az egész.

Mi alapján választod ki az adott megformálandó karakter, a ruha vagy páncél illetve kiegészítőt nézed, vagy a személyiséget?

Erre sincs bevált receptem. Gyakori – főleg, ha szervezőként veszek részt – hogy a választás attól függ, hogy mire van szüksége a játéknak, itt a szerepkörből ágazik ki minden, a jellemtől a felszerelésig.

Ha játékosként veszek részt valahol, szabadkezet kapva a karakteralkotásban, általában a játék világával ismerkedve hamar kialakul bennem egy kép, hogy ki szeretnék lenni ebben a világban – innen következik a személyiség, majd ebből a felszerelés.

Egy szerepjáték megszervezése sok erőt és kitartást igényel, mennyi időt vesz igénybe egy közös rendezvény megszervezése?

Mivel ez önmagában még eléggé “levegőben lógó” információ, szervezési feladatok közé – a teljesség igénye nélkül – például a játékszabályok lefektetését (vagy a visszajelzések alapján esetleges javítását, módosítását), a játék hátterének megtervezését és kiírását, a jelentkezés és egyéb logisztika megszervezését, a beérkező jelentkezések feldolgozását, a játékosok karakterötleteinek egyeztetését, a karakterek történetének egybefűzését, és a kellékezést sorolnám.

Általában 3-4 hónappal egy-egy játékalkalom előtt állok neki a tényleges szervezési feladatoknak, de vannak olyan projektek, amiket akár egy évre előre elkezdek megalapozni, hogy amikor nyilvánosság elé kerülnek, minden gördülékenyen mehessen. Az igazán nagy hajrá mondjuk általában közvetlenül a rendezvények előtti 2-3 hét, a legtöbb teendő arra az időszakra szokott feltorlódni.

Van valamilyen vicces vagy meghökkentő szerepjátékos történeted?

Nehéz kérdés. A LARP-okon történtekre hatványozottan igaz, hogy ott kellett lenned, hogy igazán átérezd – anélkül többségük vagy belsős poén, vagy túl sok magyarázatot igényel.

A kontextus nélkül is vicces vagy meghökkentő dolgok többnyire odaúton, vagy kapcsolódó eseményeken történnek – például amikor a Vérmezőn egy megszokott havonta egyszeri hétvégi összejövetelünket tartottuk kardozással egybekötve (mely események egyébként bárki számára szabadon látogathatóak, ha szeretne megismerkedni a társasággal), odalépett hozzám egy erősen ittasnak tűnő járókelő, majd kifejtette, hogy régóta figyeli már amit csinálunk, különösképp engem, és észrevette hogy “nem úgy vívok, mint egy magyar harcos, hanem mint egy szamuráj”, majd távozott.

Milyen visszajelzéseket szoktál kapni a jelmezeddel kapcsolatban, melyik volt rád nagy hatással?

Jelmezek önmagukban nem, ellenben ha olyan karakterhez tartoznak, melyet sikerül megszeretnem vagy kötődnöm hozzá, esetleg valamilyen érzelmileg intenzív jelenetet átélnem a szerepükben, azok mindenképp nyomot hagynak bennem.

Mivel a szerepjáték és a cosplay sok átfedéssel rendelkezik, tervezed, hogy egyszer cosplayesként is részt veszel egy eseményen?

Nincsenek konkrét terveim ez ügyben, de nem tartom kizártnak, ha nem ütközik azokkal a programokkal, amiket egyébként viszünk a cosplayes rendezvényekre.

Miként változtatott meg téged szerepjáték? A munkában, hétköznapokban segített vagy inkább hátráltatott ez a kreatív élvezet?

Úgy gondolom, az élet minden területén hasznomra vált. Javultak a kommunikációs és problémamegoldó képességeim, fejlődésre ösztönzött többféle alkotó tevékenységben is, sőt, még a fizikumom jobbá tételére is motivált.

Mik a jövőbeni terveid, van olyan álom helyszín vagy korszak, amiben szívesen szerveznél játékot?

A szívemhez legközelebb álló műfaj a reneszánszkor vizualitását megidéző fantasy, de sokféle műfaj és korszak érdekel. Az idén zajlott le az eddigi fő projektem, a LARP-szervezői pályafutásom kezdetétől mostanáig eltelt tizenkét éven átívelő Demgardi Krónikák fantasy élőszerepjáték-sorozat tizennyolcadik epizódja, melynek végén átadtam a szervezői stafétát egy új csapatnak. Tettem mindezt azért, mert már újabb projektjeim vannak fejlesztés alatt: a Project Kepler science-fiction LARP második epizódja már idén le fog zajlani, jövő nyárra pedig szintén egy fantasy játék van tervben, mely egy olyan török kori Magyarországon játszódna, melyen a népmesék, mítoszok és legendák igaznak bizonyultak.

Kávés vagy inkább teás vagy?

Egyértelműen kávé.

Van még valamilyen hobbid?

A legtöbb egyéb tevékenység, amit folytatok, mind valamilyen módon a larp alá tagozódik. Általánosságban elmondható, hogy mindennemű tevékenység érdekel, ami alkotó jellegű, vagy úgy érzem, fejlődhetek tőle.

Mi volt a kedvenc gyerekkori játékod?

Hagyományos játékok terén egyértelműen a legó.

Marvel vagy DC Comics?

Mindkettőt egyaránt kedvelem, ha mindenképpen muszáj lenne választani akkor TALÁN Marvel.

Könyv vagy könyvadaptáció?

Könyv.

Egy lakatlan szigetre mit vinnél magaddal?

Teljesen illúzióromboló módon egy bozótvágó kést, ha az megvan, minden más a túléléshez szükséges dolog előállítható.

Szerző

Catleen

Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Korábbi cikkek

• Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
• Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
• Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
• IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!