Oldal kiválasztása

A múltkori sejtésem beigazolódott: a The Lie of the Land, avagy a „Szerzetes-trilógia” harmadik, és egyben befejező része fölülmúlta két elődjét, sőt, még talán azt is meg merem kockáztatni, hogy eddig ez a tizedik évad legzseniálisabb epizódja. Az Extremishez és a The Pyramid at the End of the Worldhöz képest ez a felvonás lassabban indul és óvatosabban bontakozik ki a cselekmény, a végeredmény azonban – főleg a tetőpont – fenomenális.

Az előző rész történései után a Szerzetesek átveszik az uralmat a Föld felett, és olyan szintű agymosást végeznek az emberiségen, hogy majdnem mindenki elhiszi, hogy az imént említett alienek már évmilliók óta bolygónkon vannak, és hogy ők az emberek barátai. Bill (Pearl Mackie) és Nardole (Matt Lucas) egyike azon kevés szerencséseknek, akik emlékeznek még a Szerzetesek előtti időszakra, ám ezt nem tudhatja meg senki, különben letartóztatják őket. A TARDIS team megmaradt tagjainak tehát a legnagyobb titokban kell megkeresniük és kiszabadítaniuk a Doktort (Peter Capaldi), akit a Szerzetesek látszólag a saját pártjukra állítottak, és egy gondosan őrzött börtönhajóra száműztek. Billnek és Nardole-nak nincs egyszerű dolga, ám szerencsére van, aki segítsen nekik.

A The Lie of the Land első és legnagyobb erőssége, hogy meglehetősen rövid idő alatt tökéletesen felvázolja a Szerzetesek által kialakított disztopikus világot: vannak itt az Éhezők Viadalából is ismert, mindenhol leadott tévés bejelentésektől elkezdve, a romos utcákon át, az ellenszegülők meghurcolásáig minden. Az alkotók az epizód első tíz percében sokkal precízebben mutatják be ezt az új, komor Földet, mint némely regényíró egy egész kötet alatt! Mindezekért pedig emelem az összes kalapomat Toby Whithouse előtt, aki ezzel részemről helyrehozta az előző szezonból az Under The Lake / Before The Flood párosban elkövetett bakijait.

Külön említésre méltó elem még a színészi játék, abból is leginkább az új jövevényé. Billt egy halál laza, vicces, szókimondó és bátor csajnak ismerhettük meg, ám Pearl Mackie szerintem csak ebben a részben mutatkozott be igazán, mint színésznő, és bevallom, nagyot koppant az állam tőle! Az epizód csúcspontja, amikor Bill és Nardole kiszabadítják a Doktort, aki azonban úgy tűnik, elég erősen a Szerzetesek befolyása alatt áll, és a lánynak van egy-két keresetlen szava az időlord felé. Mackie később szintén brillírozik, amikor karaktere épp a Földet készül megmenteni, nem is akármilyen módon. Igen, sajnos elég későn jött el ez a pillanat, hiszen már eléggé az évad végén járunk, de úgy érzem, érdemes volt várni rá.

A Szerzetes-veszély elmúlt, ám, mint tudjuk, ez korántsem azt jelenti, hogy az univerzum nyugodtan hátradőlhet. Legközelebb a Marsra látogatunk el, ahol remélhetőleg ezúttal nem vizes zombikkal küzdenek meg a Dokiék.

Szerző

Misplaced
Szerkesztő

Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.