Oldal kiválasztása

Mikor frissen kijött a Dominion, Ixi csapott le rá, és szépen epizódról-epizódra referált a történésekről – közben volt, hogy a haját tépte, hogy mennyire tévútra is ment a széria, de bevallom, úgy voltam vele, hogy nekem nem lesz vele ennyi bajom. Nos, tévedtem, minden hajtépés, szúrós tekintet, és negatív véleményt megérdemel ez a széria, amit persze én is végigszenvedtem! Tanuljatok két író hibájából, és ti már ne tegyétek.

Isten elment a világból, magára hagyva ezzel az angyalokat és az embereket, vagyis a teremtményeit, akik ostobaságukban és féltékenységükben egymásnak estek. A több évtizedes háború falak mögé kényszerítette az embereket, miközben a megjövendölt kiválasztottat várták, aki majd segít az angyalok elleni küzdelemben. Ez a kiválasztott Alex (Christopher Egan), aki magán hordozza Isten utolsó szavait, ám ezeket nem képes értelmezni. Oltalmazója Mihály arkangyal (Tom Wisdom), aki az emberiség mellé állt a csatában, de nem ő az egyetlen angyal, aki így tett, sőt, akadnak semlegesek is, akik pusztán élni szeretnének, nem pedig halált hozni mindkét oldalra.

Gábriel arkangyal (Carl Beukes), az angyalok pusztító seregének vezetője pedig végre egy olyan ultimátumot adott Alexnek, ami ellen már nem tudott védekezni, és hogy mentse szerelmét, Vegának (vagyis az új Las Vegasnak) vezetőjét, Claire-t (Roxanne McKee), és a meg nem született babájukat, ezért Gábriel rendelkezésére bocsátja a jeleket a testén, hogy az angyalok visszahozhassák a Mennyei Atyát. Azonban míg Alex az életét kockáztatja, addig Vegában továbbra is dúl a belső politikai harc, ember embernek farkasa, és ha ez még nem lenne elég, az arkangyalok családja is változni látszik, ahogy a vékony határ a jó és a rossz között is kezd egyre inkább eltűnni.

Pofásan hangzik a széria felvezetése igaz? Mennyei háború az angyalok és az emberek között – nos, mindenkit el kell szomorítsak, valójában ez egy politikai játszma sorozat, az is a rosszabb fajtából. Mert bár látunk egy kép epic angyalos csatát, igazából az egész arra van kihegyezve, hogy Vegában mi történik, meg Claire-rel, és higgyétek el, mindkettő totál érdektelen. Azonban az angyalok közötti belső feszültség már érdekes, de sajnos a második évadra meg ez csúszik félre, és már az angyalok között sem lehet fellelni egy kevéske érdekességet sem.

Szomorú vagyok, mert a Légió című film (ami a sorozat alapja), ugyan nem kiemelkedő alkotás, nekem mégis egy kedves darab, amit szeretettel veszek elő újra és újra. Itt az angyalok nem barbár állatok, akik ki akarnak irtani minden élőt, hanem érző lények, akik vagy a parancsot követik, vagy éppen a saját hitüket, de nem ők kezdeményeznek harcokat. Azonban itt Gábriel egy véresszájú hadvezér, aki a gyilkolásban leli örömét, miközben láthatunk flashbackeket egy olyan Gábrielről, aki összeegyeztethetetlen a mostanival. De ugyanez vonatkozik Mihályra is – valahol mintha az alkotók egy amolyan yin és yang típusú ikeri kapcsolatot akartak kialakítani a két személyiséggel, de mint oly sok minden, ez is rosszul sült el.

Az indokolatlan és folyton premier plánban mutatott szerelmi háromszög, négyszög, ötszög – és itt már abbahagytam a számolást – annyira nyafogós, zavaró és erőltetett, hogy arra nehéz szinonimát találnom. Rég láttam ilyen rosszul megírt romantikus szálat egy szériában, és biztos vagyok benne, hogy a Bukott angyalok „nagy szerelmespárja”, vagyis a kiválasztott és a áros vezetőjének románca benne van a legrosszabbak között.

A legszörnyűbb mindenben, hogy ez lehetett volna egy igazán jó show is, hiszen a lehetőség benne volt, és érdekes csavarokat is tettek bele az alkotók, de a gusztustalan mennyiségű fanservice, és a totál érdektelen és egysíkú személyek a szakadékba lökték a történetet!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.