Avagy a szabadtéri fesztivál szerelmesei most sem unatkozhattak. A meleg ellenére rengetek látogató volt a Con első napján, ami egyrészről meglepő volt – látva a reggeli hatalmas méretű sort – másrészről meg azért szívet melengető is. Régen volt már ilyen heringérzetem egy épületen belül.
A tavalyi árvíz szerű eső helyett most kellemes meleg volt idő, így sokakhoz hasonlóan mi is kint vertük fel a táborunkat, kellemes távolságba a kintre helyezett fő színpadtól és a pankrátor arénától, így nem kellett tömegeken átverekedni magunkat, csak akkor ha belső részeken akartunk megtalálni valamit vagy valakit. A korábbiakhoz képest az rosszul esett, hogy az általában mindig ott lévő klubbok száma erősen megcsappant, és ezt még sajnos a programok sem voltak képesek elfelejtetni.
A Craftmanship verseny érdekesnek ígérkezett, és boldog voltam attól, hogy voltak olyanok, akik a meleg ellenére is felmentek a színpadra páncélban, vagy éppen a testüket elfedte tíz kilónyi testfesték. A nap sztárjai egyértelműen a külföldi zsűri két tagja Misaki Sai és a tavaly is nálunk vendégeskedő Leon Chiro volt, akiket láthatóan szintén elragadott a kis hazánk conjának a hangulata.
A fotózkodás mellett a nagyobb tér lehetőséget adott arra is, hogy ne csak szardínia menetelés közben találkozzunk új emberekkel, hanem kényelmesen letudtunk ülni és végigmulatni a nap hátralévő részét. Ennek csúcspontja az volt, mikor mellénk csapódott egy kis Steven Universe-es csapat, akikkel közösen énekeltünk és estére még egy vérmes helyett inkább édes T-Rexet is elkaptunk vacsorának. Mellesleg ezek a kis felfújható jelmezes dinók voltak a Con ki nem mondott sztárjai: nem tudtak kettőt lépni anélkül, hogy valaki nem akart volna velük közös fotót, vagy husánggal a fél területen keresztül üldözni.
Mint minden Con kezdőnapja, ez is legalább olyan pörgős volt, mint ahogy Medve dobta ki az ellenfeleit a ringen kívülre. Programok helyett
most sokkal jobban lehetett élvezni a barátok meghitt társaságát, a közös beszélgetést és nevetést, a régi ismerősökkel való találkozást.
Ha csak egy rövid időre is, de újra volt családias légköre a Connak.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
