A 2011-es reboot óriási sikere betonbiztos alapot adott a folytatáshoz, így a korábbi forgatókönyvet jegyző Rick Jaffa és felesége, Amanda Silver nekiláthatott a következő rész megírásának. A rendezői székbe ezúttal is az első filmet rendező Rupert Wyatt került, aki azonban 2012-ben kiszállt, mert nem értett egyet a stúdió által diktált tempóval. A Fox ugyanis ragaszkodott a 2014 májusi premierhez, Wyatt pedig attól tartott, ennyi idő alatt nem tudna minőségi filmet összerakni. A helyére Matt Reeves érkezett a rendezői székbe, és hozta magával Mark Bombacket is, aki Reeveshez igazodva írta át a forgatókönyvet. A korábbi filmek színészei közül a Caesart alakító Andy Serkis szereplése be volt biztosítva, de a Willt alakító James Franco a rendezőváltás áldozata lett, Will karaktere mindössze egy régi videófelvétel erejéig látható.
A történet tíz évvel az előző rész befejezése után játszódik. A vírus mostanra megtizedelte az emberiséget, a kevés számú túlélő (javarészt a vírusra valamiért immunis emberek) elszigetelt csoportokban próbálnak életben maradni. Miközben az emberek civilizációja hanyatlik, Caesar és majomtársai egy egyre fejlettebb települést építenek San Francisco mellett a nemzeti parkban. A környékbeli emberek életben maradásához elengedhetetlen lenne az áram, azonban az energiaforrásaik kimerülőben vannak. Megoldást jelentene számukra, ha az erdőben található vízerőművet rendbe hozhatnák, és újra beindíthatnák, ezért egy felfedezőcsoportot indítanak a környékre, nem is sejtve, hogy a majmok területére lépnek.
A két csoport első találkozása nem sül el túl jól, a felfedezők egyike pánikba esik, és meglövi az egyik majmot. Mielőtt kitörne a vérengzés, Caesar megálljt parancsol a népének, elküldi az embereket, és megtiltja nekik, hogy még egyszer a területére lépjenek. Később, a fél életét állatkísérletek áldozataként leélő, és ezért az embereket gyűlölő bonobo, Koba (Toby Kebbell) hatására úgy dönt, erődemonstrációra is szükség van, így egy kisebb csapatot összeállítva megjelennek az emberek településén, és egyértelműen közlik az álláspontjukat: nem akarnak harcot, de ha az emberek még egyszer a területükre lépnek, abból háború lesz.
Azonban az emberek nem tudnak huzamosabb ideig életben maradni az energiaforrás nélkül, így egyikük, Malcolm (Jason Clarke) egy kisebb csapattal visszamegy a majmokhoz, hogy meggyőzze Caesart, nem akarnak háborút, csak a vízerőművet szeretnék megjavítani. Caesar jóváhagyja a munkálatokat, ami azonban Koba számára árulással egyenértékű, így keményen szembeszáll Caesarral, azzal vádolva őt, hogy jobban szereti az embereket, mint a saját fajtáját. Bár Caesar háta mögött ügyesen szerez támogatókat a majmok soraiból (többek közt Caesar fia, Kékszemű is mellé áll), de szemtől szemben, a nyílt harcban gyengébbnek bizonyul az uralkodónál, aki alaposan ellátja a baját.
Míg az emberek a majmok segítségével megjavítják a generátort, és ünnepelnek, addig a sértett és bosszúszomjas Koba titokban elszökik az emberek településéhez, többet megöl közülük, és lőfegyvert szerez. Visszatérve az erdőbe elkapja és megöli a vízerőmű javítóinak egyikét, majd lesből lelövi Caesart, úgy álcázva, mintha a karbantartó munkás lett volna az elkövető, és a majmok települését is felgyújtja, szintén úgy beállítva, mintha az emberek műve lett volna. Az így kitörő zűrzavarban könnyedén átveszi az irányítást, meggyőzve a majmokat, hogy az emberek gonoszak, és támadást kell indítani ellenük.
A Caesart elvesztő horda ezután a San Francisco romjai között élő emberek ellen vonul, akiket könnyűszerrel legyőznek. Koba ketrecbe záratja a túlélőket, valamint minden olyan majmot is, aki még hű Caesar elveihez. Egyiküket, mikor megtagadja a parancsot, hogy fegyvertelen embert öljön, saját kezűleg öli meg.
Eközben a generátort megjavító csapat az erdőben menekülve megtalálja Caesar testét, és rájönnek, hogy még pislákol benne az élet. A rendkívül rossz állapotban lévő Caesar elmondja Malcolméknak, hogy Koba lőtte le. Malcolm rájön, hogy az egyetlen esélyük a háború megállítására, és az emberek megmentésére, ha Caesart életben tudják tartani, hogy elmondhassa népének az igazságot. Ellátják a sebeit, majd az irányítását követve egy elhagyatott kertvárosi házba viszik, amiről kiderül, hogy az volt Caesar első otthona, Will és Charles háza. Ahhoz azonban, hogy életben maradjon, szükség lenne gyógyszerekre, így Malcolm belopakodik a majmok által megszállt városba a szükséges felszerelésért. Itt egy alagsorban rajtakapja őt Caesar fia, Kékszemű, aki mostanra meglehetősen kiábrándult Kobából, ezért futni hagyja Malcolmot. A férfi felfedi előtte, hogy apja még életben van, így Kékszemű a férfival tart Willék házába, ahol a sebesült Caesar neki is elmondja, hogy Koba lőtte le őt. Caesar korábbi eszménye, miszerint a majmok jobbak, mint az emberek, megdőlni látszik. Mostanra világossá vált számára és fia számára is, hogy a majmok közt is éppúgy jelen van a gonoszság és hatalomvágy, a majmok is képesek ártatlanokat ölni.
Kékszemű ezután visszamegy a toronyba, és kiszabadítja a bezárt embereket és majmokat. Malcolm eközben ráébred, hogy a visszaállított elektromosság lehetővé tette az emberek majomellenes vezetője, Dreyfus (Gary Oldman) számára, hogy a külvilágtól kérjen erősítést. A helyreállított rádiókapcsolat segítségével az emberek elérték a közeli katonai egységet, akik már úton vannak, hogy felvegyék a harcot a majmokkal.
A lövésből mostanra egész szépen felépülő Caesar és Koba összecsapnak a toronyban. Mielőtt azonban bármelyikük is győzhetne, Dreyfus – saját magát és feláldozva – felrobbantja a tornyot, hogy így pusztítsa el a majmokat. A robbanást Caesar és Koba is túlélik, de a bonobo végül a mélybe taszítva leli halálát.
Malcolm ezután figyelmezteti Caesart a közeledő hadseregről. A majmok vezetője tudja, hogy az emberek soha nem fogják megbocsájtani a fajtájának a történteket, így egészen biztos, hogy háború fog kitörni a két faj közt. Ezért meggyőzi Malcolmot és családját, hogy mielőbb távozzanak, majd várja az elkerülhetetlen harcot… amit a csütörtöktől a mozikban látható A majmok bolygója- Háborúban láthatunk majd.
A film végül az eredetileg tervezetthez képest 2 hónapos csúszással, napra pontosan 3 évvel ezelőtt, 2014. július 11-én került a mozikba. A nézők és a kritikusok egyaránt imádták, rengeteg dicséret érte a látvány, a vizuális effektek és a történet mélysége miatt egyaránt, de jó kritikát kapott a színészek játéka és a rendezés is. A film magán hordozza elődje értékeit, egyszerre tudott erős lenni a látványt és akciót tekintve, és közben valódi mélységgel bíró történetet ábrázol, fontos kérdéseket boncolgatva. A korábbi film közvetett eszközeihez képest sokkal nyíltabb és közvetlenebb volt az ábrázolás, az előzőleg csak fenyegető veszély mostanra kézzelfoghatóvá vált. A rendezőváltás érezhető, Matt Reeves dinamikusabb, akciódúsabb és egyben jóval sötétebb történetet festett le, és egyben sok korábban nyitva hagyott kaput be is zárt.
A film a 170 millió dolláros költségvetés sokszorosát, több mint 710 millió dollárt hozott világszerte, ami óriási eredménynek számít. Az értékelések sorra 80-90% közti pontozást adtak, megérdemelten. Ezzel a filmmel nem csupán egy egyszernézős látványmozit kaptunk, hanem egy valódi értékekkel és mondanivalóval bíró, hosszú távon ható, zseniális sci-fit.