Oldal kiválasztása

A horror szerelmeseit már gondolom legalább egyszer összehozta a sors az amúgy remekül kivitelezett, de a borzalmas folytatása miatt több sebből vérző Ház a Kísértet-hegyen névre hallgató alkotással. Azzal azonban nem tudom mennyien vannak tisztában, hogy ennek a filmnek van egy régebbi verziója is, ami ugyanerre a névre hallgat, csak 1959-ben került a mozikba, méghozzá a mai napig meghatározó ikonnal, Vincent Price-al a főszerepben.

Bár a remake sok dologban hű az eredetihez, azért persze vannak eltérő dolgok: Frederick Loren (Vincent Price) meginvitál a kastélyába öt teljesen idegen személyt, és azt mondja nekik, ha életben maradnak és közben rájönnek a kastélyban megbúvó titkokra, akkor fejenként tízezer dollár üti a markukat. Unatkozó trófea feleségének azonban más tervei vannak: el akarja tenni láb alól vagyonos urát úgy, hogy ő maga ne keveredjen gyanúba. Az éjszaka leszáll é ahogy telik az idő és kiderülnek a kastély sötét titkai, már nem a vagyon a kérdés, hanem hogy túlélik-e egyáltalán a kalandot?

William Castle rendező   – akinek munkássága révén olyan filmeket köszönhetünk, mint a Rosemary Gyermeke vagy az 1960-ban kijött 13 Szellem –  jó érzékkel nyúlt a filmjéhez, elérve azt a nem páni, de így is hajszálállító állapotot, ami illik az ilyen típusú filmekhez. Az más kérdés hogy a castingosok már koránt sem végeztek ilyen jó munkát: Vincent Price egymaga a kisujján elviszi az egész filmet, de azért a többi színész is adhatott volna bele többet. Nem rossz az alakításuk, csak nagyon feledhető. Frederick karaktere még talán fajsúlyos Annabelle (Carol Ohmart), a cselszövő nej – amit jól is hoz valljuk be -, de ennél többet egy hajszállal meg nem mozdít.

A kastély legendásan rossz hírneve jó alap, de itt a 99-es filmmel ellentétben nem igazán van olyan kísértetjárás, maga a cselekmény főszálában az csak extra köret, hogy egyrészről a vendégek megijedjenek és emiatt képesek legyenek olyanokat látni a szemük sarkából, másrészről pedig a kor nézőinek is garantáltan megállt a szájukban a popcorn, amikor jöttek az ijesztőbb jelenetek (savból kiemelkedő csontváz). Ezeken mi már jókat nevetünk – akárcsak a most aktuális horrorok nagy részén – de akkoriban ez még egy tényleg velőtrázóan rémisztő film hírében állt.

Nagyon furcsa érzés ezt leírni erről a filmről, de igaz: mind Romero 1968-as örökzöld klasszikusa, úgy A Ház a Kísértet-Hegyen is, több, mint egy fél évszázaddal a kijövetele után  is képes szórakoztatni azt, aki hajlandó megtekinteni a fekete-fehér színpalettával és olykor zavaró búgó hangorgánummal rendelkező filmet.

Szerző

Hanama
Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.