Bár a széria első évada már lement, a Kobayashi és a Youjo Senki mellet még ez volt az az anime, amit nézőközönség nagy része nagyon hamar a szívébe zárt, és nem csak a benne szereplő lolik miatt. Hölgyek és istenek, íme a jóslás új korszaka, az Urara Meirocho.
Központi szereplőink négy lány, akik céljuk az, hogy világklasszis jósnők legyenek: Kon, a csendes és kimért; Koume a hiperaktív nyugati boszi; Nono a félénk lány, aki helyett sokszor a bábja beszél és Chiya, aki voltaképpen a hegyekben (és állatok között) nevelkedett, és csak azért van itt, hogy urara anyját megtalálhassa. Tanáruk Nina (Nono nővére) és a szektoruk felügyeletét biztosító kapitány Saku mindent megtesznek azért, hogy a lányok elsajátítsák mindazt a tudást, amire szükségük lesz – és közbe persze ne zavarják meg a város rendjét. De mi van akkor, ha helyet védő istenek nem mindenkit látnak annyira szívesen a jósok városában?
Az Urara Meirocho, ha valamit nagyon tud egyrészről a nevettetés (Chiya kezdeti reakciói hatalmasak), valamint bemutatni azt, hogy mikkel kell megküzdenie egy fiatal lánynak. És itt most nem a shounenből megszokott hatalmas szörnyekre gondolok, hanem az élet kicsiny, de annál nagyobb dolgaira: a barátság, mások és önmagunk elfogadása, az ellentétek leküzdése és az egymás melletti kiállás. És ezt nagyon szépen bemutatja a cirka tizenkét epizód: bár a négy lány teljesen más körökből érkezik, az érdekeik közösek és bár tudják, hogy egyszer eljön az a pillanat, amikor egymással fognak rivalizálni a hatalomért – de a jelenleg legfontosabb dolgot, a barátságukat ez sem árnyékolhatja be.
Talán a Sengoku Otome volt az utolsó anime, ahol ennyire nem volt férfi szereplő a színen, és azok is elsődlegesen segítőként : abban ott volt Shiro (a kutya), aki titkon segített Hideyoshinak megtalálni a helyét ebben az új világban, itt meg egyedüli (feltételezhetően) hímnemű földöntúli entitást, aki sokszor kimenti Chiyát és barátnőit a bajból – és annyit megszellőztet a sorozat, hogy ezt Kuro a Chiya anyjának a kérésére teszi. De hogy ki is ez a hölgy és mik a céljai, arra bizony még meg kell várni a második évadot.
A grafikája nagyon szép a sorozatnak, a különféle effektusok idézés közben is kellően változatosak (igazodva a használójuk saját idézési stílusának megfelelően), és szerencsére a készítők nem szúrták ki pár apró flashback-el a szemünket, hanem kapjuk őket rendesen, így jobban megismerve a szereplők múltját és motivációjuk okait.
Ha valaki egy rövid kis hétvégi nevetésre vágyik, annak remek választás az Urara Meirocho: vicces, aktuális és olykor eléggé elgondolkodtató.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.