Oldal kiválasztása

Ősszel már írtam az elmúlt idők számomra egyik legérdekesebb sorozatáról, a Sense8-ről, ami nyolc, a lehető legkülönbözőbb ember sorsának izgalmas összefonódását meséli el. A különkiadás fókuszában többszörösen az ünnepek álltak és bár nem hanyagolták a konfliktusok, a fenyegetettség és a drámai szegmenseit sem a történetnek, talán mégis több volt a megszokottnál a csupán csak örömről és boldogságról szóló jelenet.

Ott folytatjuk a történetet, ahol abbamaradt félévvel ezelőtt, a szereplőink már sarokba vannak szorítva a Suttogó (Terrence Mann) által, Willnek (Brian J. Smith) folyton rejtőzködnie kell, Wolfie (Max Riemelt) és Kala (Tina Desai) szerelmi szála egyre szívszorítóbb, Lito (Miguel Ángel Silvestre) és Nomi (Jamie Clayton) ugyanúgy üldözöttek különböző okoknál fogva és Sun (Doona Bae) sincs jobb helyzetben a börtönben csücsülve.

A különkiadás sok mindent előre vetít a második évaddal kapcsolatban, rengeteg utalás látható arra vonatkozóan, hogy miféle fordulatokat várhatunk majd a következő tíz részben, így fontos, szinte kihagyhatatlan epizód a történet folytatólagosságát tekintve. De nem csak a sztoriban kulcsszerepet játszó momentumok miatt érdemes megnézni a karácsonyi részt. A szereplőink közös születésnapja és a karácsony, illetve az Újév is belefért az extra hosszú, kétórás részbe. Ezek az ünnepek pedig annak ellenére, hogy szinte kivétel nélkül tartalmaznak valami szomorú, személyes vonatkozású problémát, mégis arra világítanak rá, hogy minden körülmények között fontos figyelmet szentelnünk a varázslatosan boldog pillanatokra, még ha néha bonyodalmakba is torkollanak.

Azt hiszem felesleges újra ecsetelnem azt, hogy mennyire okos és izgalmas ötlet mentálisan összekapcsolni szereplőinket, és milyen súlyos társadalmi problémákra mutat rá emellett a sorozat, ami miatt nagyon is lenne helye a további évadoknak. Ami talán problémás, az az ellenség-kép kuszasága. Egyrészt alig tudunk valamit a céljaikról, a hálózat kiterjedtségéről, az eszközeikről. Illetve minden szereplőnél egyéb, saját ellenpont bonyolítja a dolgokat, ami akár jó is lehetne, de nehéz összetartani nyolc főszereplő karakterfejlődését, a külön sztorikat és a közös szálat is. Ettől persze nem lesz megbocsátható hiba, de talán érdemes adni egy esélyt a következő évadnak is.

Összességében biztató az epizód a jövőre nézve, még ha azóta kiderült is, hogy sajnos a harmadik évadot már hiába reméljük.

Szerző

Gwendir
Korábbi szerkesztő

“IF ANYONE ASKS WHERE I AM, I’VE LEFT THE COUNTRY.”