Hát, mit ne mondjak, a múlt heti nagyívű felvezetés után nekem ez az évadzárás elég lagymatagra sikeredett.
A robbanást követően az egész kórház felbolydul: Bailey a zárlat ellenére beengedi Meredith-t, Arizonát és Minnicket hogy segítsenek az evakuációban, ahová idővel Alex is befut. Jackson, majd pedig Ben is Stephanie keresésére indul, aki viszont a robbanás helyszínén ragadt a sérült kislánnyal. A továbbiakban az epizód gyakorlatilag annak a krónikája, hogyan jut ki Stephanie és a kislány a tetőre, átszőve kisebb jelenetekkel a többiekről.
Az a nagy harci helyzet, hogy én drámát vártam. Igazi drámát, nem pedig üres, hatásvadász nézőhajhászatot – csak hát sajnos inkább az utóbbi következett be, mint az előbbi. Mert természetesen a kislány megsérült, meg majdnem meg is halt a végén, nekünk meg premier plánban kellett néznünk a szenvedését, meg Stephanie néhol kissé logikátlan hősködését. Mert például amikor kijutottak a tetőre, akkor miért nem mentek oda egy másik ajtóhoz, ami levezette volna őket a kórház érintetlen területére? Jó, mondjuk ezzel feltételezzük, hogy azon a tetőrészen van más lejárat, ezt aláírom. De mondok mást: elméletileg pár perccel azután, hogy Stephanie és a kislány feljut a tetőre, Ben és a tűzoltók utolérik őket – de Benék már a tűzmentes lépcsőházban jöttek fel! Tehát hogy-hogy Stephanie-ék egyszer sem találkoztak tűzoltóval? Hogy lehet, hogy hosszú kálváriájuk folyamán egyszer sem futottak bele egybe sem?
Annyit viszont aláírok, hogy szép búcsú volt ezt Stephanie-től, aki ugyan nem halt meg – ahogy arra számítottam –, azonban elhagyja a sorozatot. Szép utolsó kalandot kapott az íróktól, a logikátlanságokkal együtt is, és igazán megérdemelte, hogy hős lehessen. Szóval a szándékkal nincs itt baj, csak a körítéssel.
Stephanie-n kívül azonban nem sok dolog történt az epizódban, ami viszont történt, az csak úgy odavetve, bezsúfolva. Amy és Owen kiment Owen húga elé (akit a tűz miatt nem vihette a Grey-Sloanba), akit mindössze csak a távolból láttunk, hordágyon, szóval majd az ősszel kiderül, hogy mi van vele (vagyis ősszel majd szemtanúi lehetünk hosszú szenvedésének). Meredith megmondta Riggsnek, hogy Megan életben van – mondjuk ezt legalább szépen megcsinálták, mert ahelyett, hogy szerelmi drámát csináltak volna belőle, inkább arra mentek rá, hogy Meredith is mennyire örül annak, hogy legalább Nathan visszakapja a szerelmét, ha Derek már nem jöhet haza hozzá. Alex visszatért, és gyakorlatilag egy mondattal elintézték, hogy hol volt, és hogy semmi sem lett a dologból. Vagyis volt egy felesleges történetszálunk, és továbbra is fenntartom, hogy az összes színésznő közül, aki a sorozat ideje alatt szült, Camilla Luddigton esetét oldották meg a legrosszabban. Ja, meg csak úgy odavetették, teljesen váratlanul, hogy amúgy Jackson és Maggie bejönnek egymásnak. Csak mert azért kell a szerelmi dráma jövőre, és hát a Riggses dolog nem jött össze.
Pozitívum viszont, hogy Aprilnek volt egy jó beszólása (és ritkaság az, amikor én megdicsérem Aprilt), és hogy kirúgták Minnicket. Úgy néz ki, nem csak nekem nem jött be a karakter.
Mindent összevetve, hát… Igen. Elég gyenge egy szezon volt ez, elhúzott, elnagyolt, kigondolatlan történetszálakkal, amik közül sok sehová se ment, felesleges karakterekkel és súlytalan esetekkel. Mondanám, hogy remélem, jövőre jobbak lesznek, de az igazság, hogy ezen a ponton ebben már én sem hiszek.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.