Mint már az előző kritikámban is utaltam rá, imádom a tizenkilencedik századi Angliát és a telet, így a Thin Ice névre hallgató harmadik epizód elöljáróban megvett kilóra. A befagyott Temze folyón parádézó artistákon, valamint a fura halakból készült pitéken túl azonban mély, elgondolkodtató témákkal találkozunk, általuk pedig új megvilágításban láthatjuk a két főszereplőt.
Miután a Doktor (Peter Capaldi) az iroda helyett sikeresen 1814-ben parkolt le a TARDIS-szal, egy gyors ruhacserét követően felkerekednek Billel (Pearl Mackie), hogy felfedezzék a ködös hidegbe burkolózott csodavilágot. Mert hogy valóban fantasztikus látvány tárul hőseink elé: a téli forgatag különféle árusokból, zsonglőrökből és pár enyveskezű gyerekből áll, akik a Dokiékat is megtréfálják. Azonban nem a pimasz kölykök okozzák a legnagyobb fennakadást, hanem a jég alatt időnként fel-felbukkanó zöld fények, és a titokzatos körülmények között eltűnő emberek. Vajon mi lakozik a Temze jege alatt, és mi köze van mindehhez a vásár szervezőjének, Lord Sutcliffe-nek (Nicholas Burns)?
A korszakot és az évszakot figyelembe véve elsőként a látványvilágot kell, hogy dicsérjem. A vásári köd nem túl sok, annyira viszont pont elég, hogy rájátsszon a sztori sejtelmességére. Vannak vízalatti jelenetek is, amikért nagyon imádkoztam, hogy ne legyenek túlságosan homályosak, és szerencsére így is lett: a mélység, valamint a benne lakozó lény pont annyira sötét és nyomasztó, hogy átérezzük azt, amit kell. Amikor a Doki és Bill is lemerülnek a Temze aljára, nagyjából két percig csak a mimikájukra hagyatkozhatnak, amit rendkívül érdekes volt végignézni, és mind Capaldi, mind Mackie jól teljesített ilyen téren.
Bill és a Doktor kapcsolata is elmélyült, hiszen Bill most először tudott meg súlyos, meghatározó információkat a Doki életéből, ráadásul mindezt egy olyan környezetben, ahol sorra haltak meg emberek – ez olyasvalami, amit Bill még sosem élt át, és szívmelengető volt látni, ahogy Tizenkettes szembesíti a nyers tényekkel, aztán viszont segít neki átvészelni a nehézségeket.
A legközelebbi kaland során egy kísértetházba tévedünk, ami ha önmagában nem lenne elég félelmetes, még ráadásul különleges is – olyan Doctor Whosan különleges. Maradjon közel az a plüssmaci!
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Trackback/Pingback