A téli szezonban érkeztek vicces és aranyos sorozatok dögivel (Urara Meirochu, Kobayashi), de szerencsére a komolyabb témékkal foglalkozó animékről sem kellett lemondanunk. Egyik ilyen darabja a felhozatalnak a Youjo Senki (vagy Saga of Tanya the Devil), ami egyszerre több fronton is felveszi a harcot olyan kérdésekben, mint a vallás vagy a háború.
De mindent csak elöről. Az első részben szembesülünk egy háború sújtotta világgal, ahol az egyik birodalmi seregben szolgál egy, még kiskamasznak sem mondható szőke, kék szemű kislány Tanya Degurechaff. Fiatal kora ellenére egy kimagasló tehetséggel és tapasztalattal rendelkező személyről beszélünk, aki éppúgy kegyetlen a harctéren, mint az irodában – ennek ellenére mindenki szereti a környezetében. Azt viszont senki nem tudja, hogy Tanya korábban a „mi” világunkban élt egy középkorú és kegyetlen üzletemberként, aki halála pillanatában találkozik istennel – vagy legalábbis egy ahhoz hasonló lénnyel. Being-X (ahogy Tanya nevezi) megelégeli a férfi istentagadó jellemét és egoját, így válaszút elé állítja: ha új életében sem lesz képes hinni benne vagy nem képes természetes körülmények között
meghalni, akkor a lelke kikerül a körforgásból és megszűnik létezni. Persze a Tanyaként újjászületett üzletembernek eszében sincs hinnie a láthatatlan teremtőben és azon munkálkodik, hogy minél hamarabb biztonságos fronttól távoli pozícióban élje le az életét.
Őszintén szólva, kicsit sem voltam meglepődve a vegyes kritikák miatt, amik ezt a sorozatot érték:fő „negatívumként” azt hozták fel sokan, hogy az egész nem más,mint egy „náci loli folytonos harca egy tőle sokkal hatalmasabb, és meglepően szemét entitással”. Sokan azt is felhozzák, hogy miért kell egy ilyen ténylegesen is fiatalkorú személyt egy szadista diktátornak beállítani, aki nekimegy minden elképzelhető vallási felfogásnak. Én ezt azért nem tudom lehetetlennek elképzelni, mert a mai napig létezik egy olyan dolog, hogy gyerekkatonák – de itt Tanya fizikai korával nem biztos, hogy ezt akarta éreztetni velünk az alkotó. Az ellenben már más kérdés, hogy Tanya egy felnőtt férfi gondolkodásával (mert a tudata megmaradt az új testben is), hogyan képes megjátszani az ártatlan és tisztelettudó kislányt.
A sorozat nem véletlenül viseli a Saga of Tanya the Devil címet, hiszen kevesebb gonoszt tudok elképzelni, mint ez a kis szőke tollpamacs. Szadista, manipulatív, hataloméhes, csak magával törődik és nem tolerál semminemű hibát – ezt azonban csak nagyon kevesen sejtik a sorozatban. Persze a legjobban Being-X tudja ezt és – ez most érdekesen fog hangzani -, de mintha ő is egyre mélyebbre taszítaná Tanyát a folytonos kényszer beszélgetéseivel. Voltaképpen pont az ellentétét éri el a lánynál, amit akart – már ha ténylegesen az volt a célja, hogy Tanya a jó útra térjen. Hiszen, akkor még férfiként de Tanya kimondta, hogy Being-X sokkal inkább hasonlatos az ördöghöz, semmint istenhez.
Sok a dráma és a halál, ennek ellenére akadnak kisebb vicces megmozdulások a sorozatban, de mérten egy komoly darabhoz a humorfaktor minimálisra lett csavarva. A zene (azon belül is inkább az opening) valami hihetetlenül stílusos és a szinkronosok is elsőosztályú munkát végeztek (Aoi Yuuki, Shinichiro Miki) . A grafikusokat külön megdicsérem azért, hogy nem tettek bele gusztustalan 3d animációt és a mágikus effektek is kimondottan szépre sikeredtek.
Akinek még nem volt szerencséje ehhez a sorozathoz – vagy a sok „náci lolizás” – elvette a kedvét, azoknak is legalább egy megnézést receptre ajánlok. A Youjo Senki szezonja egyik legjobb darabja és a rajongók már tűkön ülve várják az esetleges folytatást.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
