Oldal kiválasztása

A középiskolai kötelező olvasmányokkal kapcsolatban végeláthatatlan vitát lehetne folytatni szerkesztőségünk bármely tagjával, ugyanis igencsak ráférne az elavult könyvlistára egy kis vérfrissítés, komolyabb átgondolás, és az európai és tengerentúli irodalom megismertetése is. Bevallom én egy olyan szerencsés osztályba jártam, ahol a címbéli könyv egy rövid ideig kötelező olvasmánynak minősült, és így akadt a kezembe Sue Townsend fantasztikus írás – meg persze elég gyorsan átrágtam magam az írónő összes művén is.

Adrian Mole egy átlagos középiskolai diák, aki éppen szerelmes, olykor lázadó hangulatban van, és próbálja értelmezni szülei közel sem hétköznapi viszonyát, és hogy ezt rendszerszerűen képes legyen átlátni, naplót kezd el vezetni. Persze ez egyszerre segíti és hátráltatja az életét, ahogy egy tinédzser életének minden tényezőjével így van.

Adrian Mole ízig-vérig kölyök, aki éppen most küzd meg a felnőtté válás egy újabb szakaszával, ahol még kellően gyereknek tekintik, mégis sokszor felnőtt reakciókat várnak el tőle. A szülei házassága romokban, az anyja elhagyta a családot, az apja pedig egy új nőt, és annak gyerekét költöztette a házhoz, miközben munkanélküli. Adrian ugyan igyekszik megértően viselkedni szülei hóbortjával, ám a kapuzárási pánik olyan dolog, amihez egy tizenéves fiú nem érthet, ahogy a szerelemhez sem, de utóbbiban legalább hasonlóan intelligens partnerre talált Pandora személyében, aki az osztálytársa, és akit egy piros zokni felvételével sikerült is lenyűgöznie. Igen, Adrian iskolájában ugyanis előírás a zokni színe, aminek fehérnek kell lennie, azonban egy piros zokni a diákság lázadásának szimbólumává vált.

Nagyon kevés modern kori regény foglalkozik a tinédzserkor problémáival, az összevisszasággal, a hely kereséssel vagy éppen egy széthullani készülő család bemutatásával, és pont ezek miatt is annyira nagyszerű Sue Townsend regénye, mivel a naplóformának köszönhetően első kézből tapasztalhatja meg az olvasó agy tinédzser olykor igen kaotikus elmeállapotát. Ráadásul Angliában saját sorozatot is kapott a könyv, nem is egyet, na meg számtalan folytatást élt meg, aminek köszönhetően láthatjuk Adrian felcseperedésének különböző szakaszát, a szerelem váltakozását vagy éppen a felnőtt lét olyan nehézségeit, mint az önállóság, a mosogatás, vagy éppen a munkakeresés. Ezeket persze Adrain megszokott intellektuális szarkazmusával fűszerezve, aminek köszönhetően egy kicsit mindannyian Adrianné válunk, aki szívesen feketére festené a szobáját, megmondaná a szüleinek, hogy szüksége van rájuk, vagy éppen fellázadna egy ostoba szabályozás ellen.

Mind a könyveket, mind a sorozatokat nyugodt szívvel ajánlom felnőttnek és tininek egyaránt, mert nem csak felkészít néhány komolyabb problémára, hanem nosztalgikus hangulatba is hozza az olvasót/nézőt.

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.