Most el akarják nekünk adni, hogy Minnicknek vannak emberi érzései, de én nem dőlök be nekik.
Meredith majd’ beleőrül otthon az unalomba – azonban nem ő az egyetlen, aki szeretné, ha visszatérne a kórházba: Bailey meglátogatja őt, azzal a céllal, hogy tűzszünetet kössön vele, azonban Meredith keményen játszik. Minnick – aki közben Arizona puszipajtása lett, bár ezt titkolják – egy veseátültetést készül levezetni – egy anya adja oda egyik veséjét beteg fiának. A helyzet azonban bonyolódik, amikor előbb megérkezik a bántalmazó férj, majd pedig kiderül, hogy az anya mégsem adhatja oda a veséjét, ami bonyolult helyzet elé állítja a kórház dolgozóit. Eközben Riggs és Maggie egy zavart, hajléktalan nőt ápol, akiről kiderül, hogy a családja több mint tíz éve halottnak hitt. April és Jackson közt tovább élesedik a helyzet.
Nos, továbbra is kicsit úgy érzem, hogy nem éppen azokkal a karakterekkel törődnek, akikkel kéne – erre majd még visszatérek –, de a héten legalább a páciensek érdekesek voltak, és egész jól ki is fejtették őket. A zavart nő története érdekes volt, bár kicsit gáz, hogy senkinek nem esett le abban a pillanatban, hogy kiderült, a nőnek pacemakere van, hogy az alapján azonosítani lehet őt. A vesetranszplantációs ügy még ennél is izgalmasabb volt – ott ugyanis a műtőasztalon derült ki, hogyha nem találnak gyorsan egy új vesét, akkor vagy a fiú, vagy az anya vese nélkül marad.
És itt jön be az, hogy milyen szépen játszottak Jóval – mert ugye őt személyesen érintette a bántalmazó férj megjelenése, főleg pedig az, amikor felmerült, hogy a férj adná oda az egyik veséjét. Nagyon ügyesen dolgoztak itt az írók, hiszen egy olyan helyzetet teremtettek, ahol gyakorlatilag nem volt „jó” megoldás – hiszen ki akarná annak az embernek a veséjét, aki elől elmenekült? Szóval ezért itt jár a kalapemelés.
A Minnick-szál továbbra is idegesít, bár a héten legalább az tetszett, amit Meredith és Bailey művelt – és bár fenntartom, hogy amit művelnek, az egy kissé gyerekes, legalább végre komolyan tudtak beszélni a helyzetről, Meredith pedig igazi hűségről tett tanubizonyságot. Úgyhogy most már csak az lesz az érdekes, hogy innen hová mennek tovább.
És, ahogy már mondtam, most hirtelen Minnick is „ember” – és ráadásul már csókolózik Arizonával, amitől a legjobban féltem –, de továbbre sem tudom őt megkedvelni (szerintem továbbra is egy szemét dög). És a legrosszabb az egészben, hogy az ő sztorija elvonna az időt a többiekétől, akiké meg lóg a levegőben: még mindig nem jutottunk sehová sem Ameliával és Owennel, és Jó és Alex közt sem volt semmi említésre méltó, már ki tudja, mióta. És nem hiszem el, hogy ezt mondom, de kezdem hiányolni Meredith-t.
Szóval, bár az epizodikus sztorik jók voltak a héten, de az átívelő történetszálak? Na, azokkal azért már nem vagyok olyan elégedett.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.