Bár vannak kiemelkedő alkotások a történeti vonalon (The Last of Us, Dying Light, Until Dawn)Itt most alapvetően a több szerveres játékokra online játékokra gondolok (DayZ, Nether, Infestation the New Z), amik egy időben képesek sok embert megmozgatni és/vagy akár a világ ellen fordítani. Ahhoz képest hogy legtöbb tekintetben az embergyűlölő korszakunkat éljük, valahogy ezek mégis roppant népszerűek – persze közel sem felebaráti szeretetből. És mielőtt még bárki leállna kukacoskodni hogy ez így nem van, úgy nem van – annak előre leszögezem, hogy a lentebb található pontok szubjektív megfigyelésből születtek.
DE hogy pontosan miért is jöhet be valakinek egy ilyen típusú játék?
A valós álomvilág
Ugye az ilyen játékok bár egy elképzelt, de mégis valahogyan valós jövőképet tárnak elénk valamilyen módon. Ha belegendolok, hogy mondjuk húsz, harminc évvel korábban még ilyen hipermodern remek jövőt képzeltek el az emberiség számára, most ez ennek a totális fordítottja. A világ már csak halovány árnyéka az egykori ömmagának, az emberek (és gyakran az állat és-növényvilág) kis létszámban maradtak életben, és azok is a romok között próbálnak meg napról napra túlélni. Ez a fajta lépbizonytalanság ad némi
izgalmat, képes valamennyit hozzátenni az emberi egóhoz (ha valaki sikeres túlélő), és ami talán a legvonzóbb ebben a világképben: nincsenek szabályok, csak azok, amiket te alkotsz.
Mi lehetünk Rambo vagy Ezio
Az ember mindig szeret valamilyen szerepet betölteni – bármilyet, ami eltér a jelenleg ráaggatott “szerepkörből”- és erre az ilyen játékok nagy szabadságot adnak. Ha kell te vagy a csapatvezető, a magányos farkas túlélő, az az elmebeteg aki Rambo módjára kezdi irtani a többi játékost, vagy ugyanúgy gyilkolászhatjuk őket, csak csendben és távolról.
Mutasd a fegyvered és talán nem lőlek le érte
Örök kérdés, hogy mi mit fog érni egy poszt-apokaliptikus világban. Én személy szerint ostobaságnak tartom a pénz behozatalát a játékba, de mivel mindig is voltak olyanok, akik prémium dolgokra vágytak, így ezt eszerint oldották meg a fejlesztők. Az már más kérdés, hogy valós helyzetben, sokka inkább cserekereskedelem lenne – hangsúlyoznom kell, hogy jobb esetebn, ugyanis katasztrófa helyzetben még az amúgy irgalmas szamaritánusnak mondható ember is eléggé öncélú lesz. És akkor marad a gyilkolászás és a dolgok
azonnali elvétele.
Az ember is csak állat
A fentebbihez nem is illene jobban más: mindenki ezt mondja, de érdekes módon senki nem képes elfogadni azt, ha ezt történetesen rá mondják. Az ilyen játékokban leginkább a trollokkal gyűlik meg az amúgy normális játékos baja – hiszen az ilyenek gondolkodás nélkül és legtöbb esetben csak puszta élvezetből és/vagy erőfitogtatásból végeznek másokkal. Ezzel a ténnyel viszont az a rosszabb dolog, hogy ez nagy valószínűséggel a való életben is így lenne.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
