Oldal kiválasztása

Titkon reméltem, hogy nem érkezik el a Született detektívek utolsó évada, hanem még jó sokáig fog futni a TNT-n, ám a csatorna úgy döntött hét évad elég a szériából, és ebben azért van valami. Nehéz szívvel mondom ezt, de hét évad remek dolog, és néha érdemes a csúcson abbahagyni (vagy annak a közelében), nem pedig agyonhúzni a dolgokat, hogy váljanak önmaguk paródiájává (mint mondjuk a Dr. Csont)!

A hajsza Alice Sands (Annabeth Gish) után még mindig folytatódik, ráadásul Korsak (Bruce McGill) esküvőjén történt merénylet rányomta a bélyegét a csapatra, és egyúttal fel is tüzelte őket a továbbiakra – így még elszántabban és alaposan kutattak Jane (Angie Harmon) zaklatója után. Azonban a volt akadémia hallgató nemcsak profi, de kellően ravasz is, így Maura (Sasha Alexander) minden mintát és lehetőséget megvizsgál, hogyha végre sikerül kézre keríteni a nőt, akkor el is ítélhessék tetteiért. Azonban a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy azt Jane szeretné.

A merényletnek pedig sokkal nagyobb hatása van Jane szeretteire, mint azt ő gondolta volna, és bár Korsak új felesége, Kiki (Christina Chang) profi módon kezelte a helyzetet, Jane édesanyja, Angela (Lorraine Bracco) azonban nagyon megsínylette a helyzetet, és össze is veszett emiatt Jane-nel, aki komolyan elgondolkodott ezen.

Bevallom a hatodik évadban felbukkant Sands számomra megalapozatlan karakter, érthető a módszere, azonban a Jane iránti fixációját nem alapozták meg kellőképpen, és pont az alapoknál csúszott szét így a karakter. Persze az üldözés és az adrenalin értékéből ez sem von le, csak sokkal jobb lett volna, ha egy olyan mániákust látunk, mint mondjuk az első évadban, akinek szintén Jane volt a mániája.

Az évad nagy részét a lezárás ténye hatja át, és ez valamelyest felemelő és szomorú is egyszerre. Ugyanakkor ebből fakad, hogy a történet egy nagyon szép ívben halad, és mindenre tekintettel tudnak lenni az alkotók, így pedig nem marad lezáratlan szál, elfelejtett szereplő, vagy kimaradt apróság, amivel nem foglalkoztak eddig. Persze ez nem jelenti azt, hogy az utolsó epizódnál ne szökött volna könny a szemembe, és néha nehéz volt eldönteni, hogy a karakter búcsúzik, vagy maga a színész – különösen Jane és Korsak közös jeleneténél.

Jane és Maura, vagyis inkább Angie Harmon és Sasha Alexander között az első epizódoktól fogva rendkívül erős a kémia, a barátságuk hihető, igazi és megvannak a maga hullámvölgyei – persze ez annak is köszönhető, hogy a két színésznő valóban közel került egymáshoz, és igazi jó barátokká váltak, ahogy az egész csapat!

A készítők kitettek magukért, mivel nemcsak szívhez szóló volt az utolsó epizód, hanem valami újnak a kezdetét is jelentette, hiszen egy korszak lezárult, de ettől még az élet megy tovább, és a korábban megtörtént jó dolgok nem tűnnek el, maximum kicsit átrendeződnek, helyet adnak új dolgoknak!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.