Nem valami nagy hévvel álltam neki nézni a filmet, mivel Tom Cruise nem éppen a szívem csücske, és nem értem miért erőlteti ennyire az akciósztár szerepeket, mikor vígjátékban vagy drámában sokkal jobban játszik. Aztán a Jack Reacher egy ponton berántott logikus történetvezetésével, okos megoldásaival, és a nem éppen pörgő, ám ennek ellenére dinamikus akciójeleneteivel.
Egy ámokfutó fegyveres öt ártatlan személyt lelőtt, mikor egy nyugodtnak ígérkező nap a tömegbe lőtt. A tettes igen hamar kézre kerítette a rendőrség, mivel a parkolóházból érkező lövések helyszínén megtalálták az elkövető ujjlenyomatát. James Barr (Joseph Sikora), leszerelt mesterlövész, akit azonnal be is vittek kihallgatni, ám egy szót sem szólt csak felírt egy nevet: Jack Reacher. Mire az ügyészség rátalált a férfi aktáira, addigra a rejtélyes ember maga is megjelent. Jack Reacher (Tom Cruise) korábban katonai nyomozóként szolgált, az egész életét a seregnél töltötte, mivel az apjai is külföldi támaszpontokon szolgált, így a család is ment vele. Amerikába hazatérve azonban Reacher felszívódott és élte az életét, mígnem fel nem bukkant Barr neve a tévében.
Reacher kezdetben nem baráti szándékkal vesz részt a nyomozásban, mivel szinte biztos Barr bűnösségében, aztán ahogy egyre inkább belefolyik a nyomozásba, kezd ráébredni az igazságra. Az igazságot vele együtt pedig egy leleményes védőügyvéd, Helen Rodin (Rosamund Pike) hajszolja, aki nem felmentést keres, csupán a halálbüntetést kívánja elkerülni védence ügyében. Ám a sorozatos atrocitások, balesetek, és eltűnések arra engednek következtetni, hogy sokkal több van a háttérben, mint pusztán vaktában elejtett golyók.
Kezdjük az elején, a Jack Reacher egy kiváló akciófilm, ami olykor még humoros is, és olyan szinten kigyomlálták a készítők a kliséket, hogy azt tanítani kellene. Jack ne egy tipikus hős, inkább igazságtevő, katonai múltjának köszönhetően harcedzett és okos, de ez nem jelenti azt, hogy tévedhetetlen – sőt, akad olyan momentum, ahol a véletlennek köszönheti életét. Végre egy akciófilm, ahol nem a szeretett nő és/vagy gyerek elvesztése az, ami motiválja főszereplőnket, ráadásul a főszereplő hölggyel sem keveredik semmilyen kapcsolatban. Emellett pedig a verekedések rövidek, ami a leglogikusabb, hiszen egy katona nem azt a kiképzést kapta, hogy minél látványosabban verekedjen, hanem hogy minél hamarabb ártalmatlanná tegye ellenfelét.
A logikai okfejtések okosak, logikusak, és bár a nagy csavar főrésze elég hamar kiderül, ennek ellenére a film az utolsó percekben is tartalmaz meglepetéseket. Látszik, hogy egy nagyon összetett történetről van szó, pláne mivel ismét egy könyvadaptációval van dolgunk, méghozzá Lee Child One Shot című 2005-ben kiadott műremekéből készült.
Bár Tom Cruise nem a kedvencem (távolról sem), a jó munkát illik elismerni, és nagyon jól hozta a mogorva Reachert, aki ugyanakkor egy törődő ember is. A prímet azonban Rosamund Pike vitte, aki a legkisebb jelenetekben is fantasztikusat alakított, a mimikája, a testbeszéde, minden tökéletes volt.
Ha egy jó akciófilm kell estére, ami rendesen megdogoztatja a néző agytekervényeit, akkor a Jack Reacher a tökéletes választás!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
