Ki szidja, ki ódákat zeng a South Park legújabb évadjáról, ami eddig nem látott módon volt képes megosztani a kritikusokat és a rajongókat egyaránt. Dobjátok el a telefonokat és vegyétek be a kellő mennyiségű memóbogyót, mert itt most internetes trollkodás lesz a javából.
Akárcsak a korábbi évadban, már itt is kapunk egy, az egészen átívelő történetszálat (vagy éppenséggel szálakat), amik a világ aktualitásait állítják pengeélre. Fő témakörökbe tartozik a már évek óta tapasztalt netes trollkodás gigászi méretűvé való fajulása, az amerikai elnökválasztás, ahol ismét szerepelteti magát Gennyes Tus és Redvás Szendvics, valamint mi van azokkal, akik képesek túllépni a világi elvárásokon és képesek elhajítani maguktól okos eszközeiket?
Több dolog miatt is kapkodtam a fejemet, ugyanis némely szereplő jellemfejlődése nagyon is durvára sikeredett kezdve Cartmannel, aki most valahogy alig mutatott meg valamit a korábbi énjéből – és bevallom, ez azért kissé hiányzott is. Mellette nagyon nagy változást lehetett érzékelni az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Mr. Garrisonon is, aki valahogy nekem túlságosan is kifacsartnak tűnik, hiszen egy voltaképpen semleges állapotban leledző karakterből csináltak kvázi egy főgonoszt – akárcsak a netes trollként garázdálkodó Gerardot is elég furcsa volt a jelenlegi állapotában látni. Közel sem elképzelhetetlen, de eléggé furcsa.
Persze vannak olyanok is, akik semmit változtak ilyen például a kis Ike, vagy Randy, utóbbinál meg azt érzem, hogy ő ténylegesen egy olyan karakter, akin szándékosan nem akarnak változtatni a készítők, pont azért, hogy maga South Park se változzon meg teljesen. Ami miatt ellenben nagyon szomorú voltam, hogy olyan központi alakok, mint például Kenny alig tűnt fel az epizódok során, és valami miatt mintha Stan is kevesebb reflektorfényt kapott volna (a drámai iskolai jelenet ellenben nagyon odavágott), Cartman jelenlegi mélabús hangulata pedig nagyon visszás érzéseket keltett bennem.
Tudom, hogy ezekkel az eszközökkel a készítők próbálnak egy új utat kikövezni a sorozatnak, hogy nem csak altesti és egyéb gusztustalanságok között kelljen meglelni a háttérben lévő tartalmat, de az itt tapasztalható nagyobb mértékű ugrás nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Jól mondta ugyanúgy a dolgokat, de elvesztette azt az érzetet, ami miatt azt mondhattuk rá, hogy „ez igen, ez tipikus South Park” – és rajongóként ez azért nem éppen a legjobb.
A South Park huszadik évada lehet jó és rossz is, minden csak nézőpont kérdése. Valakik dicsérik a merész vállalása miatt, mások pont a nagy eltérés miatt szidják. Én csak azt tudom mondani, hogy ez még egyenlőre a mi általunk szeretett és imádott sorozat, de már elindult egy olyan úton, ami ahhoz vezet, hogy kilép a saját árnyékából.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.