Oldal kiválasztása

Mondhatni nem sok jót vártam az Angy Birds filmadaptációjától, bár a trailer igen viccesre sikeredett, úgy voltam vele, hogy valószínűleg minden poént ellőttek már benne, így a teljes estés mozi egy főleg gyerekeknek szóló unalmas marhaság lesz, amin jobb lesz mielőbb túl lenni. Hát nagyot tévedtem, ugyanis a film nemhogy jó, hanem egyenesen kivalló, és azóta már többször megnéztem, annyira jók benne a poénok és a szóviccek.

Piros egy meglehetősen könnyen felidegesíthető madár, aki általában bal lábbal kel fel, és erre még rá is játszik kedves kis falujában az, hogy mindenki kivétel nélkül cuki-muki boldog kismadárka. Piros persze nagyon igyekszik, de valahogy még egy fióka kikelésnapi zsúrja is katasztrófába torkollik, ha ő ott van. Ebből adódóan dühkezelési terápiára küldik a többi hason tollú madárral, akik valamiért nem tudnak berendezkedni ebbe a túlontúl boldog közösségbe.

Egy nap azonban váratlan vendég érkezik, a Malacok, ráadásul nem is egy, hanem kettő, aztán már három, meg négy, és végül már tucatnyian vannak a kis szigeten, miközben rendre szétszednek mindent bulizásaik alkalmával. A madarak polgármestere nem lát bennük semmi különöset, azonban Piros érzi, hogy valami nagyon nem stimmel a malacok körül, ezért szaglászni kezd, sőt, még a sziget védőmadarát is felkeresi csoportterápiás barátaival. De amit a malacok igazán terveztek, azt egyikük sem láthatta előre.

A film egyik legnagyobb erénye, hogy nem veszi komolyan magát, az alkotók tisztában vannak, azzal, hogy ez nem egy Oscar-díjas alkotás, és sosem fog semmi komolyabb hatást elérni a nézőknél, ezért inkább egy igazi fun-filmet készítettek, ami tele van utalásokkal az eredeti játékra, miközben annyi, de annyi madaras és malacos viccet, szófordulatot és anagrammát hozta benne össze, hogy megszámolni is nehéz. Sőt, a magyar szinkron előtt is le a kalappal, ugyanis remekül sikerült átültetni eredeti nyelvről a vicceket, sőt, még olykor még több poént is belecsempésztek, persze a nézők örömére.

Ugyanakkor sikerült a készítőknek egy aprócska komolyságot is belevinni a történetbe: nem baj, ha nem vagy olyan, mint a többiek, hiszen úgy is lehetsz teljes jogú tagja a csapatnak, de ehhez az kell, hogy nem csak te akarj változni, hanem ők is legyenek nyitottak a különcségekre.

Az Angry Birds idén igazi meglepetésfilm, amit érdemes jó párszor megnézni, hiszen remek poénjai, jópofa képi világa és csodás színeivel komolyan odatette magát – és bár ezt soha nem hittem volna, de várom a folytatást is!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.