Ha a Syfy kihoz egy újdonságot, általában én vagyok az, aki lecsap rá, az Incorporateddel sem történt ez másként. Az alapötlet kellően felkeltette a figyelmemet, azonban ahogy haladt előre az első epizód, úgy fogyott a lelkesedésem és az érdeklődésem.
2074-re az emberiség felélte készleteinek nagy részét, és kettészakadt: a szupergazdagok a Zöld Zónában élnek, friss levegőt szívnak és luxuskörülmények között élnek, míg a Vörös Zónában élők a szemétben turkálnak, és napról-napra próbálnak életben maradni. A világot már nem a kormányok irányítják, vagy a diplomácia, hanem kapzsi óriás vállalatok, akik semmibe veszik az emberi jogokat és gyakorlatilag bármit megtehetnek. Azonban akad egy közös vonása a két területnek: egy pillanat alatt elveszthet bárki bármit, akárhol él is.
Ben Larson (Sean Teale) a Spiga Biotech alkalmazottja, boldog házas ember, aki ugyanolyan fekete öltönyt visel, mint minden alkalmazott, csakhogy a feleségének, Laurának (Allison Miller) az anyja magának a Spigának a vezetője, Elisabeth Kraus (Julia Ormond). Így nem is csoda, hogy a vártnál hamarabb kapnak engedélyt a gyermekvállaláshoz – igen, ebben a világban az alkalmazó cég szó szerint életek felett áll – amitől Laura igen boldog, ám Ben már kevésbé, ugyanis Bennek van egy olyan titka, amit még felesége sem tud, és egy küldetése, amihez bármit felhasznál és bárkit eltipor.
Nem árulok el vele nagy titkot, hogy a főszereplő nem az, akinek mondja magát, ugyanis szinte öt perc után kiderül az egész. És az elején egy igen érdekes társadalomkritikát is felvet a történet, csak az a baj, hogy ez valójában csak egy tech környezetben lejátszódó bosszúhadjárat – és emiatt igen csalódott vagyok. Nehéz meghatározni a sci-fi határait, és olykor nem is érdemes, az Incorporated valahol a sci-fi és a drámai krimi határán mozog, és jobb is, ha ennyiben hagyjuk a műfaji besorolását.
A pilot alapján a karakterek elég suták, mindenki kissé egysíkú, de természetesen mindenkinek van valami nagy titka is egyúttal, mondjuk ezt a színészek kellően hozzák, szóval ez úgy rendben is van. A főszereplő ráadásul kifejezetten taszító, ugyanis a nagyobb jó érdekében cselekszik, mégis nem átall ártatlanokat a mészárszékre küldeni, ráadásul ez egy pillanatra sem hatja őt meg, mi engem taszít! Sajnálom, hogy az alkotók ennél jobban nem mertek vagy nem akartak hozzányúlni a szereplőkhöz.
A sorozat minden perce emlékeztetett valamilyen már korábban látott sci-fire: Gattaca, Dredd, Almost Human, Elysium… és még sorolhatnám. Feltételezem, hogy az évad nagy része Ben személyes ügyeinek intézése körül fog zajlani, és a nagy finálé pedig valaki vagy valakik előtti lebukása lesz. Engem egyáltalán nem fogott meg a történet, és azt kell mondjam a Syfy legutóbbi nagy dobása, vagyis a Wynonna Earp óta nem tudott igazán egyedi hangot megütni sajnos, és ez igaz az Incorporatedre is!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
