Két dolog biztos: az epizód cuki volt, az alkotók pedig jó nagy lépésekkel haladnak előre.
Egy kísérlet keretében Amy a saját és Sheldon bőrsejtjeiből agysejteket hoz létre, ami olyan jól sikerül, hogy kapcsán Sheldon hirtelen és meghökkentő lépésre szánja el magát, amiért Amy, enyhén szólva, nincs nagyon oda. Eközben Rajnak megtetszik valaki az egyetemen, és bár elkezd neki udvarolni, kicsit mégis szégyelli őt a barátai előtt – nem is igazán azért, mert a nő jóval idősebb nála, hanem mert csak egy egyszerű takarítónő.
Magára az epizódra leginkább azt tudnám mondani, hogy cuki volt – két nagyobb történetszál volt, tehát a sztori nem volt túltelített, és ráadásul ezt a kettőt karakter-szinten is egész szépen eltalálták, sőt, a poénok is működtek. Így összességében talán az egyetlen problémám az volt, hogy mindkét szál kicsit befejezetlennek érződött, de ez kezd megszokott dolog lenni ebben a szezonban, miután egyre többször viszik tovább a sztorit a következő részre.
Raj legújabb kiszemeltje, bevallom őszintén, nekem kicsit fura. Vagyis… aranyos volt, hogy miket megtett a nőért, sőt, a nő is szimpatikus volt (végre valaki, aki józan, paraszti ésszel gondolkozik!). Minden, amit felvetett a kapcsolat ellenében, logikus volt, sőt, a finom, önkéntelenül rasszista megnyilatkozásokra is ügyesen rá tudtak mutatni vele (például azzal, hogy Raj mexikóinak hiszi őt, miközben valójában kubai). Viszont nekem a korkülönbség fura – ugyanis egy olyan nőről van szó, akinek már egyetemista fia van, miközben Raj összes korábbi barátnője azért sokkal közelebb állt hozzá korban. Nem tudom, hogy a készítők tovább akarják-e vinni ezt a szálát, bár szerintem ennyi elég volt belőle.
Sheldon… nos, Sheldon az Sheldon, és nála látszik talán leginkább, hogy az alkotók érzik a vesztüket (mármint hogy valószínűleg ez lesz az utolsó évad), ezért rohamtempóban fejlesztik a karakterét. Miközben az előző évadban hatalmas dolog volt, hogy lefeküdt Amyvel, most hirtelen összeköltöztették őket (és egyelőre úgy néz, hogy marad is ez a felállás), most pedig – tessék megkapaszkodni – Sheldon kitalálta, hogy gyereket akar Amytől. Ilyen szimplán. Mert hogy az a logikus lépés, hiszen a közös DNS-ük csodás egyedet tudna létrehozni. Most őszintén, ez nekem egy kicsit hirtelen, de ettől függetlenül vicces dolgok sültek ki belőle.
Ugyanis már az is röhejes volt, ahogy Sheldon és Amy folyamatosan úgy beszélt arról a pár agysejtről, mint egy gyerekről – Bernie és Sheldon még össze is veszett ezen, ami haláli volt –, de aztán Sheldon próbálkozásai, hogy az ágyába csábítsa Amyt, külön ütöttek. Szóval ebből a szempontból le a kalappal a készítők előtt.
Mindent összegezve elég nagy kockázatot vállaltak az alkotók ezzel a részel, és szerintem ez be is jött nekik. Jók volt az alapszituációk és a poénok, és bár a karakterfejlődés pár ponton kicsit fura, azért még működhet ez az egész. Már csak arra leszek kíváncsi, hová megyünk innen tovább.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.