A múlt heti epizód a Walking Dead történelmének legrosszabb epizódjaként tartom számon – nem, nem azért mert páran meghaltak, hanem mert az írók ötlettelensége fizikai valósággá vált –, ennek okán rettegve ültem le a folytatásra, és addig húztam a megtekintést, ameddig csak lehetett, és bár nem ez lesz a kedvenc epizódom, kicsit visszaadta a hitemet a sorozatban.
Carolt követvén Morgan megölt egy embert, hogy a nő védelmére kelljen, és a legkilátástalanabb pillanatban felbukkant két idegen, akik igazi lovasságként megmentették a napot. Morganéket pedig otthonukba, az úgynevezett Királyságba kísérték, hogy ott megpihenhessenek, gyógyulhassanak és biztonságban legyenek. Carol napokig nem tért magához, de miután már elég erősnek bizonyult, Morgan bemutatta őt a helyi vezetőnek, Ezekiel királynak (Khary Payton).
A Királyság nem csak nevében tűnik annak, és nem csak vezetője miatt hívják így, ez a hely valóban egy kiragadott éden a pokolban: mindenki kedves, és segít, amiben csak tud, igyekeznek bölcsen viselkedni, és hasznos tagjai lenni a közösségnek. Carol bár ismét a bájos, ám kissé butuska asszony álarca mögé bújik, a helyzet groteszk voltán nehezen tud a maga szerepében maradni, pláne amíg továbbra is eltökélt célja, hogy mindent maga mögött hagy – ezt persze Morgan a legostobább módon kezel.
Bár rettegtem ettől a résztől, mégis kellemesen csalódtam, sőt, voltak pillanatok (különösen a végén), amiket kifejezetten élveztem. Bár nem értem mi az, ami Carolt ennyire kiakasztotta, és amiért ennyire el akar tűnni az élők közül, valahol mégis megértem, hogy ennél az évek óta erős nőnél egyszerűen elszakadt egy cérna, és szüksége van valami másra, bármi másra, mint amit eddig megszokott. Amikor először találkozott Ezekiellel, egy pillanatra azt hittem elröhögi magát, de inkább felvette álcáját – és ez az a pont, ahol a színésznő, Melissa McBride mesteri játékát kell dicsérni.
Ezekiel egy igen érdekes karakter, aki pillanatok alatt képes volt megszerettetnie velem magát, igen, kicsit flepnis, de a sorozat történelmében talán ez a flepnisség a legkevésbé zavaró, hiszen a modoros beszéd és az érdekes szemléletmód mögött a szeretet, a törődés és a túlélés lakozik. Nagyon remélem, hogy Ezekiel lesz az, akinek köszönhetően Rickék megváltást nyernek, és végre kiszakadnak abból a pöcegödörből, ahova belepottyantották őket az írók (aminek jogosságát, helyét vagy logikáját még mindig vitatom).
Az első pár perc, pedig vizualitásában és ötletességében zseniális, na, ez valóban művészi értéket képvisel és fantáziára utal az alkotók részéről. Az epizód igen kellemes fordulattal ért véget, remélem ez a lassabb lefolyású, ám igen elgondolkodtató rész lesz a mérvadó a hetedik évadra, és nem a korábbi – és így talán én sem félve ülök le a képernyő elé megtekinteni a következő epizódot.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
