Korábban már esett szó a Tremors filmszéria darabjairól, de azt nem tudom, hogy hány ember tudja azt kicsiny országunkban, hogy a Tremors megélt egy sorozatot is – igaz, csak egy évadot, de akkor ellehet mondani erről az óriás kukacos/madaras kitalációról, hogy igenis alkottak belőle egy egy sorozatot is. Na, most ezt a tizenhárom résznyi kis finomságot fogom boncolgatni olyan Burt módra – gépfegyverrel.
Nos, a sorozat a harmadik film történései után veszi fel a fonalat a földről: egy fickó, Tyler (Victor Browne) érkezik a Perfection Walleybe, hogy átvegye a korábban megkezdett drabál (vagy angolosan graboid) turizmust. Miután rövid időn belül megismerkedik El Blancoval, az albinó drabállal, Burt (Michael Gross) a szárnyai alá veszi, és elviszi a kis hely többi, nagyrészt már korábbról is ismert lakóihoz – akiknek nincs könnyű dolguk. Egyrészről, bár ott van a kormány védelme (javarészt El Blanco miatt), de emellett még meg kell küzdeniük a sokszor ostoba kívülálló személyekkel, aktivistákkal, a korábban itt lakó Melvinnel (Robert Jayne), aki még mindig felakarja vásárolni a helyet – valamint a völgy egy, még számukra is rejtett titkával.
Ugyanis nagyon rövid időn belül kiderül, hogy nem csak El Blanco az egyetlen veszélyforrás Perfection Walley-ben: egy korábban itt lévő titkos kutatólaborban mindeféel dolgokat létre hoztak, ami sok minden – csak nem éppen környezet és ember kímélő. Bár a dögös elletek zárva, azért persze vannak kiszökések, és a kis drágák (amik növények, állatok, baktériumok stb.) mind külön-külön is életveszélyesek, és az ember azt hinné, hogy ezekkel szemben még Burt arzenálja is kevés – de persze Perfection Walley lakóinak is megvan a szövetségese a fentebb említett fehér drabál személyében.
Így visszatekintve én sokkal több epizódra emlékszem a szériából, és csalódtam is, hogy csak mindössze tizenhárom részt rendeltek be belőle, de – ahogy sok más rövid életű sorozatból – ebből is lehetett volna több. Mert téma az lett volna dögivel: egyrészről ott van a városlakók és El Blanco kissé ingatag talajon álló, de ahhoz képest békés kapcsolata, másrészről Melvin (és pár másik elvetemült személy) törekvése arra, hogy a helyieket elkergessék, harmadrészről meg természetesen ott vannak a megkreált lények, akikkel fel venni a harcot. Nem tudom kinek ez mennyire ötlet dús ez az alap, de szerintem minimum egy évad még komolyabb izzadás nélkül is kifért volna belőle.
Nagyon nosztalgikus elővenni az ilyen sorozatokat, hiszen egyrészről láthatjuk, hogy azóta mennyit fejlődött a technika, mennyire változott meg az emberek ízlése és a neten lévő kommentekből azt szűrtem le a Tremors sorozatnál, hogy sokak a mai napig szeretik és értékelik ezt az egyévados kis nyalánkságot – és nem ok nélkül.
Van miből kiindulnia, megvannak a kötelező ijesztő és a harcias elemei, valamint – nem tudom miért – El Blanco felugrott nálam Burt mellé az első helyre a kedvenceknél.
Aki még emlékszik erre a sorozatra, az remélem pozitív emlékekkel zárta el magában egykoron, azoknak pedig, akik még nem találkoztak a Tremors sorozattal, azoknak meleg szívvel és pár gránáttal tudom ajánlani.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
