Mit mondhatnék? Továbbra is imádom.
Xavier megpróbálja eljuttatni apokalipszis-teóriáját egy szakértőnek, aminek az lesz a vége, hogy az éjszakára dutyiba zárják, aminek kapcsán Evie erősen elkezd kételkedni az épelméjűségében. Ezt a helyzetet pedig csak rontja az, amikor Evie születésnapja kapcsán Xavier találkozik a lány minden családtagjával és barátjával, és egyáltalán nem rejti véka alá, hogy szerinte jön a vég. Deirdre kezd egyre frusztráltabb lenni Hank meghódítása ügyén, mivel az nem halad semerre sem, de – Xaviernek hála – Evie apja és nővére is kénytelen kicsit átértékelni az életét. Timothy súlyos írói válsággal küzd, amit megpróbál egy – tévesen kiszállított – fitness-karkötővel orvosolni. Mindeközben pedig Evie munkahelyén valaki hibát hibára halmoz a csomagok összeállításánál, visszáru-lavinát indítva el, Evie-nek pedig meg kell találnia és kirúgnia a tettest.
Azt hiszem, ugyanazt megint elmondhatom, mint a múlt héten: az epizódban rengeteg dolog történt, számos szálon, ám mégsem érződött túlkomplikáltnak vagy nehezen emészthetőnek a dolog. Persze, tudjuk, hogy Evie és Xavier a főszereplő, de ettől függetlenül simán együtt tudunk érezni Hankkel vagy Timothyval is, akik története szintén szolgál tanulsággal.
És persze megmaradt a feel good-érzés is, vagyis megint volt őrültködés a listával – Xavier lángoló nyilat lőtt ki, hogy aztán Evie elolthassa a tüzet, volt a dutyiban töltött éjszaka, és még kajacsata is, amit amúgy ismételten egy rettentő romantikus jelenet előzött meg. Emellett a fókusz leginkább arra esett, hogy Evie környezete megtudta, miben is hisz Xavier valójában, ami amúgy igencsak érdekes kérdéseket vetett fel.
Ugyanis egészen addig, amíg Xavier csak valami baromi sármos, carpe diem-életfilozófiájú pasinak tűnt, addig mindenkit inspirált – pár perc beszélgetés az emberekkel Evie születésnapi buliján elég volt ahhoz, hogy mindenki átgondolja az életét, és egy kicsit irányt váltson. De amint kiderült, hogy miért teszi ezt? Rögtön jött a két lépés távolság. Ami persze, tudom, extrém helyzet, de attól még érdekes kérdéseket vet fel arról, hogyan is viszonyulunk azokhoz az emberekhez, akik eltérnek a társadalom diktálta normálistól: egy kis transzgresszió még oké, a nagyobb azonban már nem, akkor sem, ha az elvekkel amúgy egyetértenénk.
Ugyanez a kérdés most Xavier és Evie kapcsolatát is próbára tette, már csak azért is, mert a lánynak el kellett döntenie, hogy képes-e egy olyan kapcsolatban élni, ahol a párjával nézeteik merően különböznek. Ez megint csak valós élethelyzeteket visszhangoz: lehet-e egy pár boldog, harmonikus kapcsolatban, amikor az egyik hívő, a másik ateista? Vagy az egyik kormánypárti, a másik ellenzéki? Esetleg más kultúrából valók? A rövid válasz Evie számára az volt, hogy igen – nem kell osztozni a másik nézetein, csak tisztelni kell azokat, legyen az kis vagy nagy dolog.
Még egy dolog van ezzel a sorozattal kapcsolatban, amiről beszélni szeretnék, amire a múlt hét folyamán jöttem rá, aztán be is fejezem ezt a cikket. Ez a dolog pedig nem más, hogy, mint arra rádöbbentem, ami annyira vonz ebben a sztoriban, az az – bármennyire alapdolognak is tűnik ez –, a karakterek képesek normálisan kommunikálni egymással. Annyira a hazugságokhoz, titkokhoz, és félrebeszélésekhez vagyok hozzászokva sorozatok tekintetében, hogy egészen meglepődtem, mikor az előző részben Xavier minden nehézség nélkül megnyílt Evie-nek az anyját illetően. És a srác végig ilyen – nyílt lapokkal játszik, nem rejt semmit véka alá, legyen az rossz vagy jó, és hosszútávon ez csakis használhat a kapcsolatuknak. Jó, Evie-nek ebben a tekintetben még van hová fejlődnie, de azért ő is próbálkozik, és ez a lényeg.
Zárásként pedig csak annyit, hogy féltem a sorozatot, hiszen nem produkál túl jó nézettségi mutatókat – kár lenne, ha kaszálnák, hiszen, mint azt már párszor említettem, kevés széria képes manapság arra, hogy egyszerre szórakoztasson, vidítson fel, és még egy kis leckét is adjon az életről.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.