Elég forróra sikeredett a hangulat!
Tovább folytatódik a Pingvin – Rébusz – Butch szám, mikor is újra felbukkan a vörös csuklyás banda, hogy terrorizálja az új polgármestert. A háttérben viszont Bucth áll, amire Nygma hamar rájön, persze ez még korántsem ennyire egyszerű. Kapunk még egy kis Jim Lee drámát, és ami még meglepőbb Bruce is beveti magát Selinánál, meg Pingvin majdnem Rébusznál.
Ismét egy új fogalommal szeretném megismertetni a nagyérdeműt, ez pedig nem más, mint a Gotham pillanat, mikor is olyan jelenetsor követ jelenetsorokat, amikor egyik percről a másikra kapkodja az ember fejét, hogy most ki kivel van,ki ki ellen áskálódik, és amikor elvileg a végére értünk a dolognak akkor sem vagyunk száz százalékig meggyőzve arról, hogy most már biztos az igazságot látjuk. Történt ez a Pingvin ünnepi partiján, mikor a saját emberei oda vissza húzgálták egymást a csőbe, és alig lehetett követni kit miért árulnak el, aztán mégse. Szenzációs volt, mondjuk a Rébusz és Pingvin között felmelegedő légkört egyelőre se én se az összezavarodott rajongók nem tudják hova tenni, és több ponton is kiguvadva néztünk és figyeltük, mikor következik be az elkerülhetetlen, de végül úgy tűnik, csak egy erős baráti kapocs lesz kettejük között, vagy több.
A többi romantikus vergődéssel sincs problémám, sőt kifejezetten nyugtató pillanatai voltak a résznek, ennyi izgalom után. Bruce megemberelte magát és közölte Selinaval az érzéseit, aki macskanősen fogadta őket. Jim sem maradt tétlenül, s bár nem Lee után kajtat már, úgy tűnik, ügyesen befogja cserkészni a kedves újságírónőt.
Összegezve: Az egyik legizgalmasabb rész volt, szerintem a második évadban sem volt ilyen erős Gotham pillanat. Mint mindig, mindenki a helyén volt és a románcoknak köszönhető újítások is érdekes távlatokat nyitnak. Főleg az a két ügyefogyott kis nyomi, a készítők rendesen adnak alapanyagaggot a yaoi fandomnak.
Szerző
- Korábbi szerkesztő
