Azt hiszem Robin Hood nevének említésére már mindenki maga előtt lát egy délceg igazságtevőt, aki a sherwoodi erdő íjászbajnoka, üldözi a rosszat és megvédi a jót. Aztán ha ezután bedobja valaki Mel Brooks nevét, máris egy kevésbé délceg, zöldharisnyás mókamestert látunk lelki szemeink lőtt, no meg számtalan poént, fergeteges jelenetet és fricskát.
Robin a Lakli (Cary Elwes) rabságát tölti a Szentföldön, ám egy elmés megoldásnak és egy újdonsült barátnak köszönhetően kiszabadul börtönéből és elindul otthona, Anglia felé. Hazatérvén találkozik megmentője fiával, Hapsival (Dave Chappelle), és ketten tovább indulnak Robin családjának kastélyába, ahol szívélyes fogadtatásra várnak, ám ez sajnos elmarad. Ugyan a család szolgája, Vaksi (Mark Blankfield) még életben van, ám rajta kívül már senki, és ráadásul János herceg (Richard Lewis) olyan brutális adókat vetett ki a népre, hogy még Robin családja is eladósodott, így értékeiktől megfosztották őket.
Az immáron három fővé bővült csapat azonban találkozik a többi kisemmizett alattvalóval, és az élükre állva Robin eldönti, hogy visszaszerzi mindannyiuk javait, ám eközben még a szerelem is rátalál. A legendás szépségű Marian (Amy Yasbeck) szíve éppúgy Robinért dobog, ám a lányra már szemet vetett János herceg barátja, Rottingham seriffje (Roger Rees). De vajon Robin képes-e ellenállni az íjászverseny kísértésének? Nos, nem, és ezzel még közel sem lőttem le a poént!
Mel Brooks a paródiák és vígjátékok mestere, aki olyan maradandó történeteket adott a nézőknek, mint az Űrgolyhók, a Producerek vagy Az ifjú Frankenstein. Ahogy Orlissa mindig mondja, igazán jó paródiát csak akkor lehet csinálni, ha szereted és tiszteled az alapot, és Brooksnál pontosan ez a helyzet. Minden gúnyos megjegyzés, kifigurázás vagy fricska mögött ott a rajongó, aki nemcsak élvezi, amit csinál, hanem szereti is az alapot.
A Robin Hood a fuszeklik fejedelme nemhogy ledönti a negyedik falat, és kiszól a nézőknek, hanem megszüntet minden falat, legyen az másik filmre utalás, megjegyzés vallásra, etnikumra vagy nemre – és valahogy mégsem háborodik fel ezeken senki, hiszen ezt nem megalázással teszi, csupán görbe tükröt állít fel, amivel mi magunk nemcsak nevethetünk, hanem az ő szemével láthatjuk a világot.
A szereposztás tökéletes, Cary Elwes egyszerre hozza Robin délceg stílusát, miközben viccesen áll rajta a zöld harisnya, ahogy Amy Yasbeck is a megmentőre váró hölgyet, de olykor olyan mimikával játszik, ami pont, hogy a félelem ellentéte. Természetesen Mel Brooks rendezéséből nem hiányozhat, mint színész, és hála az égnek meg is találta a tökéletes szerepet, Tuckman rabbit, akinek komoly életbölcsességek kimondása is osztályrészül jutott.
Egy szó, mint száz, A Robin Hood a fuszeklik fejedelme évtizedekkel premierje után is tökéletes választás, nem lehet megunni, és mindig akad olyan jelenet, ahol valami újat vehet észre az ember. Ha eddig nem láttad, akkor azért, ha meg már milliószor láttad, akkor azért érdemes megnézni ezt a remek filmet!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!