Mostanában divatba jöttek a férfi karakterek nőiesítése, bevallom, nem vagyok a tendencia ellen, bár annak sokkal jobban örülnék, ha új karaktereket találnának inkább ki, sem mint régieket formálnának át. A Syfy is felült a hype-vonatra és berendelt egy világvége témájú szériát, ahol a központi szerepet Vanessa Helsing alakítja, innen a sorozat címe a Van Helsing – bár kevésbé lett volna álszent a részükről, ha a Van helyett a Vanessa szerepelne a címben.
2016-ban az ismert világ darabjaira hullott, mikor a vámpírok előtörtek a Föld mélyéről és elözönlötték a bolygót. A vadállati szinten álló lények három év alatt szinte teljesen kipusztították az emberiséget, csak kevesek maradtak életben, ők is bujkálva, napról-napra tengetik életüket. Axel Miller (Jonathan Scarfe) és csapat azt a parancsot kapta, hogy mindenáron védjen meg egy létesítményt, benne az emberiség utolsó reményével, egy kómába zuhant nővel. A katonai alakulatból már csak egy ember maradt, aki vigyázza a nő álmát, Axel. Azonban bekopogtatnak hozzá, és bár ellentmond a parancsának, ő mégis beengedi volt katonatársát, és vagy fél tucat túlélőt.
A csapat nehezen szokik hozzá Axel ellenőrzésmániájához, és ahhoz, hogy nem engedi ki többet őket az épületből, attól tartva, hogy ezáltal valami bejuthat, és veszélybe sodorhatja a küldetését. Azonban hiba csúszik a számításába, és egy áruló is bejut a létesítménybe, aki tudtán kívül felébreszti Csipkerózsikát. Vanessa Helsing (Jonathan Scarfe) emlékei ködösek, nem tudja, miért lehet ott ahol, és miért is lehet különleges egyáltalán. Viszont hamarosan fény derül Helsing nem mindennapi erejére, ami az utolsó esélye lehet az emberiségnek a vámpírokkal szemben!
Keresem a megfelelő szavakat a Van Helsingre, de csak egyet találtam, ami tökéletesen példázza: gagyi, méghozzá nagyon! Látszik, hogy a Syfy két tendenciát is meg akar lovagolni egyszerre: már a bevezetőmben említett nőiesített karaktereket, illetve az „apokaliptikus világ”-hullámot. Csakhogy ezt a kettőt sikerült az alkotóknak a legrosszabb módon vegyíteni.
Nehéz női sorozatnak neveznem egy olyan darabot, ahol a címszereplő nőn kívül nem szerepel megnevesített női karakter, ellenben férfi rengeteg, illetve hogy egy nőnek kizárólag a gyermeke adhat igazi motivációs erőt, semmi más – néha úgy érzem magam, mintha nem a huszonegyedik században lennék. A zuhanyzós erőltetett vetkőzős jelenetről már en is beszéljek, amivel kizárólag a női nézőket akarták megfogni, mintha ők nem látnának értéket egy apokaliptikus szériában, csak ha egy jó pasi időközönként ledobja magáról a textilt – és ez volt az a pont, ahol igazán felhúztam magam a szériával kapcsolatban.
A Van Helsing alapkoncepciója nem lenne rossz, de a kivitelezés elég gyenge, inkább kilencvenes éveket idéző stílus. A színészek nem tudtak nagyot alkotni, nem mintha bonyolult vagy összetett karaktereket kéne megformálniuk. Egyedül Christopher Heyerdahl néma karakteréért lehetne piros pontot adni a szériának, ami, nos, édeskevés. Feltételezem az évad hátrlevő rész is hasonló minőségben fog eltelni, és mivel az egyetlen nagy csavart, ami történt a pilotban fél perc után egyértelművé tettek az alkotók, nem igazán tudom, milyen meglepetéssel tudna még szolgálni.
Engem nem sikerült meggyőznie a Van Helsing pilotjának, hogy továbbra is nézzem, de hát nem lehet minden sorozat jó, kellenek azok a kaszák is!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
