Szeretek csak úgy random játékok után kutatni a Steam-en, mert általában olyankor lehet belefutni igazán jó játékba, ha nem is keresed. Én is így akadtam rá a Deadbreedre, amivel nem indult rózsásan bimbózó kapcsolatunk, de ahogy harc követtet harcot, úgy kedveltem meg ezt a darkos hullarablós játékot – már amikor kedvelem.
Nos, a játék történet menetéről nem tudok sokat mondani – hiszen voltaképpen nincs is -, annyi a Deadbreed lényege, hogy az általunk megszerzett/ megkedvelt és lehetőleg jól kitapasztalt breed lénnyel vegyük fel a harcot társaink oldalán, hogy mi legyünk az élőholt legények (vagy lányok) a gáton. Több lényből tudunk választani, akiknek nemcsak kinézetét, hanem kasztját is jobbára kedvünk szerint variálhatunk, attól függően mi az, ami a számunkra számára megfelelő harcmodor.
Az első dolog, ami miatt már eleve rossz helyzetből indult nálam a Deadbreed, az a csapatos harc. Aki eddig is olvasta már a gamer cikkeimet az tudja, hogy a világból kilehet vele kergetni – messzebbre csak akkor, hogyha nem a szintemnek megfelelő leosztásba kerülök. És ez sajnos megtörtént. Arra nagyon kell vigyázni, hogy a tutorialt nagyon hamar ki kell ütni (már ha kilehet), és nem szabad hagyni, hogy egy extrém helyre bekerülj akkor, amikor még az irányítást sem tudod.
Maga harc az nem vészes: nagyjából fél órányi lehetőség van megölni az ellent és elpusztítani az erejüket adó monolitot, de a végelszámolásba az is sokat visz, hogy a te csapatodból hányan és mennyiszer haltak meg vagy éppen mennyiszer hullottak el az ellenfél karakterei. Harc közben lehet a karakterünk szintjét növelni, valamint akár harc közben is lehet felszereléssel ellátni a harcosunkat.
A kinézetre és a képességekre adom a pipát, tényleg nagyon szép, látványos és horrorosoknak megfelelően morbid egyik-másik lény kinézete, és szerencsére a kezdetben borzalmas kamerakezeléssel is lehet mit kezdeni. A különféle breedeket a hetente kapott – vagy esetleg megvásárolt – kulcsok segítségével lehet felszabadítani egy bizonyos időre (egy harc, egy nap, egy hét). A különféle dizájnok és skillcserék némileg feledtetik azt, hogy kevés a játszható breed, de remélhetőleg még bővülni fog a készlet.
Nem indult nálam elsöprő sikerrel a Deadbreed, de mégiscsak azt tudom rá mondani, hogy egy jó játék. Érdekes kidolgozású, izgalmas és persze nem kicsit látványos. Aki vevő a csapatos duhajkodásra annak mindenképpen ajánlom, akiknek meg nem – azok fogjanak be pár ismerőst és akkor legalább a közeli haverok fognak
keresztbe lenyelni, ha elszúrsz valamit.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.