Alexandre Aja finoman szólva sem tartozik a kedvenc rendezőim közé, ha lehetőségem adódik rá, kerülöm a munkáit. Ám most úgy alakult, hogy nem úsztam meg, és rá kellett döbbennem, hogy a Szarvak egy igen jó film – persze a rendezés még mindig csapnivaló – de a történet, a képi világa és a színészi játék elsőrangú, így valóban kár lett volna kihagynom ezt a gyöngyszemet.
Ig Perrish (Daniel Radcliffe) teljesen szétcsúszott barátnője, Merrin (Juno Temple) elvesztése után, ráadásul a férfit azzal vádolják, hogy megerőszakolta majd megölte a lányt az erdőben. Ig tagadja a vádakat, csupán egy ember hisz neki, gyermekkori barátja, Lee (Max Minghella), aki ráadásul védőügyvéd. A gyermekkori barátságok egy efféle kisvárosban az életed végéig kitartanak, azonban ezek a barátok egy ilyen szörnyű tett után mind elfordulnak, ahogyan a család is.
Ig teljesen összeroppan a súly alatt, mígnem a közelében tartózkodók egyre furcsábbak vele, majd miután észreveszik a srác homlokán éktelenkedő szarvakat, még inkább szokatlanul viselkednek. Az emberek megnyílnak Ignek, őszinték vele, és ez az őszinteség komoly káoszba taszítja a várost, azonban ez a káosz lehetőséget ad Ignek, hogy maga kezébe vegye sorsát, és megtalálja szerelme gyilkosát. Az igazság lassan derül ki, és olyan csodák vannak folyamatban, amire senki sem számított.
Természetesen ezúttal is egy könyvadaptációval van dolgunk, ahol a valóság kissé keveredik a misztikummal, és pont ez az a misztikum, ami kihozza az emberek valódi természetét. A szarvak különös erőt adnak Ignek, és ez az erő felelősséggel is jár, amit ő csak később vesz észre, és nem is pont úgy értelmezi, ahogy egy klasszikus hős tenné. De Ig nem is hős, ő egy bosszúálló, egy reményvesztett férfi, akinek már minden mindegy, kivéve, hogy megtalálja Merrin gyilkosát – na, nem azért, hogy tisztára mossa nevét, hanem hogy megbosszulja őt.
A casting elsőrangú. Sosem értettem miért lett Daniel Radcliffe közutálat tárgya, pedig a valamikori Harry Potter igencsak komoly színészi kvalitásokkal van megáldva, remélem még lesz részem hasonlóan nagyszabású színészi játékban részéről. Juno Temple tökéletes az éteri szépségű és egyedi aurájú Merrin szerepére, a lány már szinte túlvilági nimfaként jelenik meg a történetben, hogy aztán a néző maga egy kicsit meg is utálja – ám a végkifejlet mindenre magyarázatot ad.
Sajnos a Szarvak sem mentes a hibától, a rendezés igencsak gyenge (okkal kerülöm én Aja munkáit), a történetbe össze vissza vágnak bele a gyermekkori emlékek, vagy éppen a visszaemlékezések a Merrinne töltött időkből. A történetvezetés döcög, és z információadagolás is hagy némi kívánnivalót maga után. Azonban a Szarvak egy elsőrangú alapstoryval és elsőrangú színészekkel operál, így a rendezési hibákon túl lehet lépni.
Aja még mindig nem túl jó rendező, ám így is egy kiváló filmé vált a Szarvak – bele sem merek gondolni, ha ezt a könyvet egy olyan rendező kapja meg, aki még ért is a szakmájához. Ennek ellenére ezt a filmet érdemes megnézni, mert egy nagyon érdekes drámai szálat láthatunk kibontakozni, annyi ismeretlen misztikummal, ami alapból körbeveszi az embert.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
