Nem vagyok válogatós animék terén, kis kivétellel mindent hajlandó vagyok legalább egyszer megnézni, ha látom benne az értelemnek legalább a legkisebb szikráját is. Utána persze ott van a kétélű kard kérdése miszerint megért-e végignézni azt az adott sorozatot, vagy jobb lett volna, hogyha már az elején leállok vele. Nos, a Gugure! Kokkuri-san névre keresztelt sorozatnál ezen kérdést feszengettem hosszú ideig.
Történetünk főhőse Kohina, egy önmagát babának tituláló lány, aki egyedül él, eléggé antiszociális és valljuk be – ha nem beszélne és nem enne, tényleg olyan lenne, mint egy bábú. Egyszer unalmában azonban el kezd játszani a Kokkuri-san játékkal (idézés) és természetesen előhív vele valakit: magát Kokkuri-sant, aki itt egy ijesztő városi legenda helyett egy valamivel kedvesebb jellemmel megáldott Tomoe (Kamisama Hajimemashita) 2.0, Ono Daisuke hangjával nyakon öntve. Miután rezidens szellemünk megelégeli a kislány eléggé egészségtelen életét, úgy dönt, hogy besegít neki sőt – a nevelője lesz. Később a dilis duóhoz csatlakozik még a Kohina mániás kutyaszellem Inugami, a perverz és iszákos tanuki Shigaraki és még sokan mások a szellemoldalról.
Annyit előre leszögezek, hogy komolyabb bajom nincsen az animével – mivel alapjáraton nincsen vele semmi gond -, de sajnos bizonyos negatív dolgok mellett sem mehetek el. Persze elsőre én is cukinak tartottam a baba gondolkodású lány és a dilis rókaszellem (meg a többiek) mindennapjait nézegetni, nevettem én is a humoros dolgokon (az ufo osztálytárs nagyon beteg), de amikor a végére értem a Gugure-nak nem fogott el az a szokásos
hiányérzet, amit általában érezni szoktam egy sorozat lezáró részét követően. Újragondolva a sorozatnak nem volt egy olyan mozzanata sem, ami komolyabban megfogott volna.
Pedig a humor helyén volt, a komolyabb párbeszédek is szépre sikerültek és úgy az egészt nézve jó munkát végzett TMS Entertainment, de úgy az egész mintha semmi újat nem tudna adni ahhoz, amit eddig megtapasztaltam animék terén – a kötelező fétiselemeket leszámítva, mindkét nem számára. A lányok nagy részének meg külön kedveskedtek azzal, hogy a két főbb férfi szereplő (Kokkuri és Inugami) utálja egymást, de ezt sokan remek kombinációnak gondolják. Személy szerint nekem Shigaraki karaktere volt a legérdekesebb, aki tipikusan egy olyan alak, aki azokon segít, akiket ő maga tett tönkre, és többször hangoztatja is hogy ő sok minden, de nem egy jó személy – aki azért mégis segít másokon.
A Gugure! Kokkuri-san azért egy dologgal felkeltette a figyelmemet, ez pedig Kohina helyzete, ami azért az animében sokkal jobb helyzetből ( és nagyrészt humorosan) van bemutatva, de a valóságban sokan küzdenek ezzel a problémával – sokszor sokkal rosszabb helyzetben – és végül is Kohina babává “változása” is egyfajta
védekező fogásnak minősül, amit a külvilággal szemben épített fel.
Egy kellemes kis hétvégi anime maratonba megéri betárazni ezt az animét, még ha nem is mond ki sok mindent vagy nem is képes megfogni, egy végignézést mindenképpen megér a Gugure! Kokkuri-san.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
