Már régóta köztudott, hogy mindenevő vagyok filmek terén, és nagy reménnyel ugrok fejest a műfaji határokon túlmutató alkotásokba. A Piros öv című filmet ajánlották nekem, mint egy olyan művet, ami valódi harcművészetet és szellemiséget mutat meg. A Piros öv című film az, ami végleg elvette a kedvemet a harcművészeti filmektől.
Mike Terry (Chiwetel Ejiofor) kiváló harcos hírében áll, aki Los Angeles nyugati részében vezeti akadémiáját, ahol bárkit szívesen lát tanoncaként, és nemcsak fizikai edzést, hanem lelki útmutatást is kínál tanítványainak. Egyik legnagyobb reménysége, a rendőrtiszt Joe Collins (Max Martini), aki megérti mestere elhivatottságát a tiszta harcosi életmódban. Azonban ez az életmód lemondásokkal is jár, hiszen Mike nem hajlandó versenyeken részt venni, vagy diákjainak ezt az utat mutatni, ráadásul a saját érdekei helyett mindig másokét nézi, ezt pedig felesége, Sondra (Alice Braga) már nehezen viseli.
Ráadásul egy különös baleset is történik az akadémián, Joe fegyvere véletlenül elsül egy rémült és megázott nő, Laura kezeiben, aminek köszönhetően Mike és Sondra csődbe megy. Azonban Mike egy éjjel pont jókor van jó helyen, és megmenti az iszákos akciófilm sztárt, Chet Franket (Tim Allen). Hálából a férfi felkarolja Mike-ot és feleségét, akik mindent meg is tesznek, hogy újdonsült barátaik kérésének eleget tegyenek. Az örömöt viszont beárnyékolja a közeledő nagy viadal, ahol Sondra bátyja és nagyapja is részt vesz, és amelynek tétje a legnagyobb cím.
Nos, kezdjük a film pozitív oldalával, mert sajnos abból van kevesebb. A harci jelenetek tényleg zseniálisak benne, élethűek, dinamikusak, nincs olyan fogás, amiről nem gondolnám, hogy túlzó lenne. Mike Terry edzésmódja ötletes, a három golyó használata arra ösztönöz mindenkit, hogy számítsanak a váratlanra és készüljenek fel minden helyzetre.
A színészek szintén remekeltek, bár kiemelkedően nagy név nincs a történetben, hiszen még a legkisebb szerepben is sokat látott karakterszínészek szerepelnek, akik kiválóan hozzák a rájuk bízott szerepet, munkájukra panasszal nem lehet élni. Ellenben a forgatókönyvíróra és rendezőre lehet – a film megtekintése után derült ki, hogy ez egy és ugyanaz a személy, David Mamet.
A Piros öv egyszerűen élvezhetetlen történet, nincs egyetlen egy szereplő, akivel egy kicsit is azonosulni lehetne. Mike Terry egy méla szájú, gyáva alak, aki bár becsületről és tisztességről beszél, de valójában fogalma sincs mi az. Sondra, a felesége mindent megtesz, hogy végre felnyissa férje szemét a lehetetlen helyzetükre, de az csakis az elérhetetlen harcosi ideát látja, ami sosem létezett. Hasonló a helyzet a rendőrre is, aki szintén Mike álmát és útját követi, ennek rendje és módja szerint alkalmatlan a való életre, és valójában pont azok nem számíthatnak rá, akikkel törődnie kéne.
A film hibát hibára halmoz, miközben teátrális és túlzó jelenetekkel próbál nyomatékot adni mondanivalójának, ami ugyan valóban érdekes lehetne, ha nem akarnák a néző szájába rágni, miközben nem mutatnak példát.
Szeretnék végre egy olyan harcművész filmet látni, ami végre egy olyan főszereplőt rak le, akivel lehet azonosulni, akiben lehet hinni, és ahol a film első fél órája után nem akarom lekapcsolni a tévét!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
