Bár Ixi nem nagyon rajong ezért a játékért, az általa írt cikk mégis arra sarkalt engem, hogy nekiessek a Swordsmannak, és meglepő módon kicsit sem csalódtam a játékban. Bár azt nem tudom mondani, hogy egy merőben új élményt tapasztaltam az MMO-k terén, de azért minden „koppintása” vagy kisebb hibái ellenére szerintem egy remek szerepjáték.
A megszokottól eltérően ez a szerepjáték egy regényre építi történetét, melynek Louis Cha a szellemi atyja. A Perfect World pedig ezt a szellemi halmazt használta fel és ültette bele a virtuális világba. Történetét tekintve sok a dráma, kevés a humor. Az általunk irányított főhős éli megszokott mindennapjait kis falujában, ami azért különleges mert a Lone Swordmannak a titkát őrzi ez a hely – és ezért is válik célponttá a hatalmat akarók számára. Mindenki az életét adja azért, hogy karakterünk megmeneküljön, majd megszerezve az ősi tudást (és elkezdjen tanulni egy harci iskolában) elindítja bosszúhadjáratát az őt, és szeretteit fenyegetők ellen.
A történetét (a Blade&Soulhoz hasonlóan) imádom, bár olykor-olykor befigyel a túlzott drámaiság – mert bezony, azt is túlzásba lehet vinni. Alighogy történik valami jó hősünkkel (pl: megment egy személyt), szinte azonnal jön egy rosszarcú, és végez vele. Igaz, ez néha kell sőt, elvárandó mozgatórugó, de egy bizonyos fok utánmár kicsit soknak tűnik. Amiért viszont összecsókolom a készítők kezeit, azok a harci iskolák is stílusok: eleve felhasználtak párat a ténylegesen létezőkínai harcművészet gyöngyszemeiből (Shaolin, E’mei, Wu-Tang), és persze kellő odafigyelést fordítottak a képességekre is. Jómagam az – utólag kiderült – legnehezebbnek tartott E’mei iskolával kezdtem, ami egyszerre vegyíti a durva fizikai támadást a Jedi erő szerű fogásokkal és ez még nyakon van öntve hihetetlen gyógyító
képességekkel. Személy szerint nekem a Zephyr iskola stílusával gyűlt meg a bajom – de igazából csak azért mert én nem vagyok az elkerülős supporter harcstílus nagy rajongója és alkalmazója. Két iskola meg a nemek tekintetében különleges ugyanis a Shaolin csak férfi, míg a Five Venom csak női karaktereket fogad be maga közé –
ami azért már első ránézésre is érthető.
Ami lehet, hogy sok embernek nem jön be, de nekem különösen szórakoztató azt hallani, hogy az NPC-k kínaiul beszélnek (persze van angol felirat). Lehet hogy nem a legjobb húzása a Perfect Worldnek, de nekem nagyon autentikusnak és hihetőbbnek tűnt ezáltal az egész játék – mondjuk ők megtehetik, hogy ezt csinálják, de mondjuk
az Aion fejlesztői beleizzadnának abba, hogy a játékban beszélt nyelvet beszéljék az NPC-k.
A szokásos dolgok persze itt is megvannak, mint bármelyik másik szerepjátékban (most nem sorolom fel őket), de egyvalami miatt mégis képes volt olyan szinten megérinteni, hogy erre előtte tényleg csak a nagy elsőnek számító Aion volt képes: vannak benne normális játékosok. A mai napig nem tudom hogyan, de sikerült találnom egy normális klánt, aminek kellő mennyiségű aktív tagja van, és mind normális rendes játékosok és jó beszélgető partnerek.Persze rengetek troll is van, sokat szoktam nevetni vagy éppen bosszankodni a global chaten folytatott, de nem odaillő beszélgetések miatt. De másra is rájöttem a chatet olvasva: az átlagtól itt jóval több a női
játékosok száma (gondolom a játékbeli házasság is nyom valamit a latba), és ez valahogy a férfiúi gamerek itteni nagy százalékát kicsit sem zavarja – úgyhogy én előbb tagadom le azt, hogy magyar vagyok, semmint azt hogy lány.
Én csak ajánlani tudom a Swordsman-t: lehet, hogy kissé nehézkes benne a fejlődés (mondjuk hol nem?), és oda kell figyelni rendesen az instance és az egyéb dolgok időbeli elhelyezkedésére, de ezt leszámítva egy remek MMO, benne aránylag normális társakkal.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
Trackback/Pingback