Név: Laukó Viktória
Nick: Rhysa
Csillagjegy: halak
Szülőváros: Budapest
Foglalkozás: végzettség szerint közgazdász-marketinges, de jelenleg pénzügyi kontroller
Kedvenc videójáték: Leginkább játékokból öltözöm be, és elég sok műfajba belekóstoltam már, úgyhogy ez meglehetősen nehéz kérdés. Ha valaki megnézi a jelmezeimet, akkor nagyjából rájöhet, mik a főbb kedvencek. 😀 De akkor első blikkre inkább néhány stúdiót mondok: Bethesda, Bioware, Deck13, Frogwares, Blizzard, LucasArts, és 2002 óta alig akad olyan Pokémon játék, ami kimaradt volna a repertoáromból.
Háziállat, kiskedvenc: egy macska és egy kaukázusi kutya, a mi ’kis’ házi direwolfunk (meg még néhány hal)
Mi volt az első cosplayed?
Excel az Excel Sagából, még 2007-ben. Legalábbis az volt az első tudatos cosplayem, és meglehetősen élveztem, hogy szabadon lehetek bolond (na, nem mintha amúgy nem lennék…). Igazából csak poénból öltöztünk be az egyik aktuálisan nézett animénkből pár osztálytársammal, aztán végül valahogy performance lett belőle. Az első komolyabb versenyem viszont Princess Zeldával volt 2008-ban, az volt az első craftom. Ennél a két jelmeznél még jobban hagytam, hogy mások, többek között nagynéném és anyum besegítsenek, onnantól kezdve viszont már nem igazán engedtem beleszólást a dolgaimba.
A családod, barátaid hogyan viszonyulnak a hobbidhoz, támogatnak, vagy azért néha akad egy-egy pillanat, mikor nem értik?
Mostanra már egészen hozzászoktak ehhez a hobbimhoz, nem igazán lepődnek meg rajta, ha jelmezes képet látnak rólam. Előfordult korábban, hogy a szüleim kifogásolták a műhelyemben – avagy a szobámban… – uralkodó állapotokat, de már nem igazán van, aki beszóljon a rendetlenségemre. A hős próbálkozók meg egy idő után úgyis mind feladták.
Igazából a kollégáim elől sem titok ez az egész, elég hamar le szoktam bukni. És mivel az munkahelyi asztalomon ott figyel egy tomahawk meg a tribble plüss, egész könnyen be lehet azonosítani, hol is leledzem.
Milyen anyagokkal szeretsz a leginkább dolgozni, van kedvenced?
Jelenleg az eva hab a nagy szerelmem. Inkább craftos vagyok, pontosabban a kiegészítő-készítést élvezem a legjobban, úgyhogy az eva nagy kedvencemmé nőtte ki magát. Valahogy sokkal jobban élvezem a vele való munkát, mint mondjuk a worblával. Utóbbit inkább kisebb kiegészítőkhöz használom, páncélt mindig inkább evából gyártok. És egy ideje nagyon rákattantam a különféle viaszpasztákra is, ajánlom mindenkinek! És persze szigetelőanyagok. Mert a szigetelőanyagok mindig szeretnek.
Melyik jelmezed érzed a legközelebb magadhoz és miért?
Legtöbbször igyekszem olyan karaktert választani, akinek a bőrében kényelmesen érezhetem magam, de a legközelebb talán a Star Wars csempészem áll hozzám. Őt mégiscsak teljes egészében én építettem fel az asztali szerepjátékos, valamint az egyik Old Republic-os karakterem alapján.
Mi vonzott be a Trónok harca világába?
Szeretem, ha egy világnak van háttere, történelme. Még ha nem is a kedvenc fantasy-világom, – és persze nem próbálnám ki az ottani életet – egész hamar bele tudtam folyni Georg R. R. Martin által megteremtett univerzumba. Valamint szeretem, mikor nincs konkrétan eldöntve és kimondva, hogy ki a jó, és ki a rossz. Vannak házak és karakterek, akiket nagyon szeretek, és olyanok is, akiket kevésbé vagy egyáltalán nem szeretek. Néha azért elgondolkodom rajta, hogy basszus, már megint sorra hal meg mindenki, de hát végül is középkori környezet, háború, mit vár az ember? Ráadásul tudjuk, hogy „valar morghulis”.
Ezért is volt, hogy amikor Marcsiék felvetették két éve trónfoglalás után, hogy ha már így összegyűltünk GoT-os jelmezesekként, mi lenne, ha alapítanánk egy hazai klubot, örömmel bólintottam rá az ötletre.
A cosplay klubbotok milyen új tudással gazdagított téged?
Bár félig-meddig rejtett balkezes vagyok – legalábbis valami okos azt mondta –, azért nem egyszerű átszokni a balkezes dolgokra. Arya ugyebár balkezes, és én főleg őt személyesítem meg, ezért legtöbbször próbálok ügyelni erre a részletre is, több-kevesebb sikerrel. De nyilván nem ez az elsődleges élmény, amit a klubnak köszönhetek. Nagyon összetartó kis csapat jött össze, és egyre csak bővülünk. De fontos új élmény volt még maga a pultozás, hogy miként lehet egy-egy rendezvényre összehangolni a csapatot, megfejteni, mi az, ami odavonzhatja a standunkhoz a látogatókat, mivel lehet bevonni őket, stb. Mindig van mit csinálni és min agyalni.
Van olyan karakter, akinek több jelmezét is szeretnéd elkészíteni, ki lenne az?
Aryához már többet is csináltam, és tervben is van még más szerelése is. De például a League of Legendsből Quinnek majd’ minden skinjét szívesen magamra ölteném, szeretem a hasonló jellegű karaktereket.
Mi a legkedvesebb emléked a cosplayjel kapcsolatban?
Ha Mantisszal alkotunk, ott azért legtöbbször befigyel a ’wtf faktor’. A Tetrificus Totalus és a Wacky Races csapatunk után imádtam a kiakadásokat, hogy úristen, azok ti voltatok?! Már csak ezért is megéri hagyni, hogy belerángasson ilyenekbe, én meg persze nem kelletem magam túlságosan – a jó ötlet az jó ötlet.
De a turisták visszajelzése is vicces tud lenni. Például tanulság, hogy ha az ember kék testfestékben megy utcára, legyen szó Star Wars twi’lekről vagy World of Warcraftos night elfről, akkor mindig ’ávátárnak’ nézik. Nem, nem na’vinak, ’ávátárnak’, így szépen artikulálva. De már egész jól le tudom reagálni a hasonló megnyilvánulásokat.
Mik a jövőbeni terveid, van olyan álom cosplay, ami még várat magára?
Hajaj, több is! Szeretnék jobban rákoncentrálni a varrásra, úgyhogy egy következő, nagyobb kaliberű ’álom cosplay’ is inkább varrós lesz, bár abban még nem vagyok biztos, hogy mikorra leszek meg vele, nálam ez sajna mindig necces. De szeretném jobban kitanulni a bőrműveskedést is, mert nagyon nem úgy bánok azzal az alapanyaggal, ahogy megérdemelné. Ráadásul sokkal szebb hatása van, mint egy akármilyen műbőrnek. Valamint idén ősszel is lesz egy jó kis kihívásom, ahol meg a latexmaszk-készítéssel ismerkedhetek majd.
Versenyzés vagy szereplés előtt van lámpalázad?
Annyira nincs, mint régebben volt, azért az évek alatt valamennyire megedződtem. Korábban előző nap már nagyon éreztem a torkomban a gyomrom, most már egész jól elvagyok, inkább csak közvetlenül a színpadra lépés előtt döbbenek rá, hogy ó, jaj, itt bizony alkotni kell! De ahogy felmegyek, felgyorsul az idő, és mire észbe kapok, már lent is vagyok.
Milyen visszajelzéseket szoktál kapni a jelmezeddel kapcsolatban, melyik volt rád nagy hatással?
Egyik nap reggel munkába menet rám köszöntek, hogy szervusz, Arya. Egész nap azon agyaltam, ki is volt az illető, aztán sikerült megfejteni a rejtvényt. (Köszönet a jó kis élményért, Aurél és Vivi! :D)
De azzal például nem igazán tudok mit kezdeni, ha szökő évente egyszer valaki profinak vagy ne-adjisten a példaképének nevez, hisz úgy érzem, messze vagyok én még attól. Ilyenkor megpróbálom leküzdeni a zavarom azzal, hogy á, ugyan, nevezzünk inkább csak régi motorosnak. Az viszont jó érzés, ha valakitől visszajelzést kapok egy-egy cikkemre vagy tutorialomra, hogy hasznosnak találta, mert ha már csak egy embernek is hasznára vált, már megérte megírni.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!