Miután a múltkori cikk kijött, utána egyből és minél hamarabb követeltem a következő részt, amire persze várni kellett egy hetet, de teljesen megérte. Jó pár kérdést megválaszolt, és persze feltett újakat is. Jöjjön a Koutetsjou no Kabaneri hatodik része, avagy a szószerűsített érzelmi hullámvasút.
Ugye az előző részben láthatjuk azt, hogy Mumei öncélú akciója és egy pillanatnyi idő alatt bekövetkezett kattanása, súlyos bajba keverte a csapatot. Ikoma persze megy és megmenti, és miközben teszi azt, amit egy jó protagonistnak kell, belepillanthatunk Mumei múltjába – hogy milyen volt kiskorában, hogyan találkozott a Bátyjával, és miért is becsüli le a saját életének, létének a fontosságát. Utána persze vissza tudnak térni a csapathoz – akik nem mellesleg beszereztek egy igencsak hasznos fegyver szuvenírnek –, és megtudjuk, hogy ez a titokzatos köd pontosan micsoda, és hogyan lehet kiiktatni.
Nagyon nehéz erről a részről úgy írni, hogy ne legyen benne spoiler, de megpróbálom: nem véletlenül egy érzelmi hullámvasút ez az epizód: egyrészről ott van Mumei, akit szerintem nincs olyan ember, aki ne vágná képen az korábban történt kis öncélú akciója (és annak következményei) miatt, itt ellenben láthatjuk azt is, hogy mi – vagy sokkal inkább ki – miatt is van benne ez a kényszeres bizonyítási vágy. Kedves Bátyókáját arcilag még nem tudtuk feltérképezni, csak egy homályos alakként tűnik fel a flashbackek-ben, de annyit már biztosa állíthatok, hogy bishounen lesz, és színtiszta szociopata.
Mumei múltbéli dolgai és Ikoma hőstette mellett azonban essen szó a másik, a supporter részről is: a három szerelő (Suzuki, Sukari és Takumi) beszereznek egy ágyút, amivel már emelkedett valamivel a túlélési rátájuk, valamint a sínről is sikerül eltávolítani a ráhajtogatott őrtornyot. Mindössze annyi gond van, hogy a Rothadó Tenyészetnek nevezett óriási kabane együttest még max sebesség mellett sem tudnák lehagyni, így nem marad más, mint a kiiktatás. És azt nagyon szépen megoldották – mondjuk, akkor majdnem megállt bennem az ütő, mikor a kedvencemet leküldték a mozgó kerekek közé. És természetesen mindenki kedvenc szomorú szamurája is ismét harcba lendül, immáron megerősített karddal képes keresztülszúrni a nem kívánatos potyautasokat.
Jó az, hogyha az alkotók megtalálják azt finom egyensúlyt, mikor a főbb mellékszereplők ugyanannyi (ha nem több) figyelmet és szerepet kapnak, mint a főhősök – és ez itt most nagyon jól lett megoldva. Látszik, hogy az itteni emberi szereplők nemcsak kötelező hullajelöltek, hanem igenis potensek, képesek kiállni magukért és harcolnak a túlélésért, de persze az a két kabaneri sem árt a vonatra, akik képesek őket megvédeni.
A következő epizód a trailere alapján már sokkal nyugodtabb hangvételűnek ígérkezik, de persze a dráma sem maradhat ki az életünkből, hiszen ez a sorozat nagyon sok minden, de nem humor fellegvára.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.