Történnek itt dolgok, érdekesek és kevésbé érdekesek, mégis úgy érzem, mintha egy helyben álldogálnánk.
Owen eladja a lakókocsit és vesz egy házat, ahová Amelia is beköltözik, és miközben köztük teljes a harmónia – hirtelen a házasság témája is felmerül –, Meredith-t viszont rosszul érinti a dolog. Miután az egyik betegének nagymamája megpróbálja összehozni őt a lányával, Alex döntésre jut Jóval való kapcsolatát illetően. Stephanie próbálja rendbe hozni a dolgokat Kyle-lal, amit azonban megnehezít a férfi egyre súlyosbodó állapota. Richard próbálja összebékíteni Bent és Bailey-t, de nem sok sikerrel. A gyerek-elhelyezési perben hozott döntés nem csak Callie Arizonával való viszonyát teszi feszültté, hanem Pennyvel való kapcsolatát is próbára teszi.
Megint jó nagy hangsúlyt kapott az orvosok magánélete, viszont sok szálon, emiatt nehéz volt követni, vagy egyáltalán kapcsolatot teremteni velük – bár így is volt, aki kiakasztott –, miközben a betegek története a háttérbe szorult. Egyedüli említésre méltó páciens Kyle volt, valamint egy tinédzser srác – aki nem is igazán értettem, mi baja volt –, akit a vezetésoktatója hozott be, akinek amúgy a srác anyjával van viszonya. Ennek a sztorinak nem volt semmi mélysége, maximum comic reliefként működött.
Kyle és Stephanie története viszont nem volt rossz – tetszett, hogy a doktornő makacsul kitartott emellett, hogy rendbe hozza, amit elrontott, akkor is, amikor Kyle először kerek-perec elutasította őt, sőt, még a srác családjától is megkapta a magáét. Más körülmények közt nagy szerelmi történetet lehetett volna az övék, viszont jelen esetben elég hamar lezárták az írók, úgyhogy már csak az a kérdésem maradt, hogy most hogyan tovább? Mire fogják sarkallni a történtek Stephanie-t? Mit tartogat számára a jövő?
Callie-t egy cseppet sem tudom sajnálni – már bocsánat, de mindent csakis magának köszönhet. Ő volt az, aki figyelembe sem vette Arizonát, egészen addig, amíg a másik nő fel nem emelte a hangját, hogy márpedig nem adja a lányát. Pennyvel való kapcsolata pedig, állítom, a kezdettől halálra volt ítélve, ha másért nem is, hát azért, mert a Pennyt játszó színésznő egyszerűen képtelen volt felnőni ehhez a szerephez, ami miatt gyakorlatilag senki sem szereti a karaktert, így hát a rajongók nagy többsége megkönnyebbülten felsóhajt majd, ha végre otthagyja a sorozatot. Na, de Pennyt félretéve, lehet, hogy Arizona néhol talán már elvetette a sulykot az epizódban, ám így teljes mértékben mellette állok – neki volt igaza.
Azt már említettem, hogy volt, aki kikészített ebben ez epizódban – ez pedig nem volt más, mint Meredith (meglepő, tudom). Megjegyzése, miszerint Amelia mindössze csak bevackolta magát Derek életébe, nem csak szemétség volt, hanem teljesen légből kapott is. Meredith egyre jobban kezd kifordulni magából, valamint az is érdekes, hogy az írók mintha elfelejtenék, hogy Derek a történet szerint már két éve halott, ehhez képest Meredith gyásza nem, hogy enyhülne, hanem egyre betegebb méreteket ölt. Úgyhogy főszereplő vagy sem, nem ejtenék könnyeket, ha Meredith-t kiírnák. Owen és Amelia viszont cuki volt, akkor is, ha szerintem kicsit túl gyorsan haladnak – főleg az alapján, amit az évadfinálé promójában láttam.
Ben és Bailey is kezd kicsit idegesíteni, mert csak egy helyben topognak. Náluk Jo és Alex sem sokkal jobb, akik meg általában tesznek előre egy lépést – Jo lemond az otthon tartott fegyveréről –, aztán kettőt hátra – Jo válasza Alex kérdésére az epizód végén. Mondjuk annyi igaz, hogy nem egészen kaptunk még magyarázatot arra, hogy miért így felelt, de tény, ami tény, kapcsolatuk már kezd nagyon unalmassá válni, mert folyton önmagát ismétli, úgyhogy jó lenne, ha az írók végre eldöntenék, hogy mit is akarnak. Ezen felül pedig már csak annyit mondanék, hogy Meredith és Riggs utolsó jelenete már lógott egy ideje a levegőben, és hogy továbbra is imádom Catherine Averyt.
Szóval ez volt az évad utolsó előtti epizódja, ami önmagában nem volt túl nagy szám, viszont érdekes kérdéseket hagyott nyitva a finálét illetően. Cikkemet pedig egy örömhírrel zárnám: Jessica Capshaw a héten bejelentette, hogy megszületett negyedik gyermeke, Josephine Kate – sok boldogságot nekik!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
