Avagy a sorozat kis kitérőt tesz a kórházból a tárgyalóterembe.
Miután Arizona és Callie képtelen peren kívül megegyezni Sofia felügyeleti jogát illetően, bíró elé viszik az ügyet – DeLuca, Meredith, Webber, Bailey, Owen, Penny, végezetül mind a két anya felszólal tanúként, hogy aztán mindegyiküket előbb Callie, majd pedig Arizona ügyvédje szedje ízekre. Mindeközben a pár résszel ezelőtt megismerte terhes tini, Jenny, ismét kórházba kerül, miután elesett otthon, ráadásul meg is kell műteni, mivel perforálódott a méhe, ami a babája életére is hatalmas veszélyt jelent. Ezen kívül Stephanie rájön, hogy hibát vétett, amikor szakított Kyle-lal, April és Jackson pedig végre nyugodtan, felnőttek módjára képesek elbeszélgetni babájuk jövőjéről.
A cselekmény a héten nem volt annyira „telített”, mármint olyan értelemben, hogy az írók nem sok történetszállal zsonglőrködtek. A hangsúly ehelyett Callie és Arizona gyerek elhelyezési vitájára esett, amit amúgy nagyon szépen oldottak meg.
Persze, furcsa volt kicsit a tárgyalótermi helyszín, de csakis azért, mert ebben a közegben nem vagyunk hozzászokva. Amint ezen túllépünk, csak dicsérni tudom az epizódot. A tárgyalást gyönyörűen mutatták be, a két ügyvéd munkája egyszerre volt lenyűgöző és rémisztő, ahogy – sokszor szemét módon – olyan „vádakat” hoztak fel, amire a nézők nem is gondoltak volna. És amúgy itt látszódott csak igazán, hogy mennyire előre megtervezték az írók ezt az egészet, hiszen itt látszódott csak igazán, hogy miért kellett pár hónappal ezelőtt Arizonának akkor „szoknyapercérnek” lennie. A színész játék is végig a helyén volt, és itt főleg Jessica Capshaw-t szeretném kiemelni, akinek végső vallomástétele igazán szíven ütött.
Amúgy mindössze csak egyetlen kifogásom lenne ezzel kapcsolatban: hogy lehet úgy végigcsinálni egy gyerek elhelyezési pert, hogy a gyereknek nem is szólnak? Ugyanis Sofiát nem csak, hogy nem kérdezték meg arról, hogy ő mit szeretne (azt is kétlem, hogy tudná, egyik anyja New Yorkba akarja vinni), de még csak nem is szóltak neki arról, hogy mi van. Azt sem tudta, hogy hová mennek a szülei!
Ami a mellékszálakat illeti, éreztem, hogy ez a Stephanie-Kyle dolog még nem zárult le, és tetszett, ahogy a doktornő rádöbbent, hogy hibát vétett. Persze az ő történetükben ez csak átvezető epizód volt, a lényeg majd a jövő héten jön. Más fronton pedig annak pedig külön örülök, hogy April és Jackson – bármennyire is téptem tőlük a hajamat korábban – végre képes normális hangnemben beszélni egymással, és megtervezni gyerekük jövőjét, úgy, hogy mindketten benne vannak, de külön-külön (az más kérdés, hogy April már most kijelentette, hogy neki kell a húsvét, mert templomba akarja vinni a gyereket – de mi lesz, ha a gyerek nem akar menni?).
Az is tetszett, hogy visszahozták Jennyt, akinek története a múltkor még közel nem érződött lezártnak – mondjuk most sem éreztem úgy, mintha vége lenne a sztorinak. De, egyedüli orvosi ügyként az epizódban, erős volt a sztori, bár jobban is ki lehetett volna fejteni – persze csak úgy, ha nincs mellette egy olyan fajsúlyos főszál, mint Callie-ékét.
Ami pedig Sofia elhelyezésének ügyét illeti – nem mondom, kicsit meglepett a döntés, de kíváncsi leszek, hogy ez milyen hatással lesz a jövőben a kórház életére. Még szerencse, hogy nem kell majd sokáig ezen aggódnunk, hiszen már csak két epizód van vissza a szezonból, és biztos, hogy az évad végére lezárul ez a szál.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
