Ugye kedves Groening úr a Simpson Család mellett anno a Futuramával kedveskedett a nagyérdeműnek, de az sajnos neves elődjével ellentétben a vártnál jóval korábban a vágólapra került a róka jóvoltából. Ennek ellenére a mai napig lehet szeretni több dolog miatt is: a mondanivalója persze elsődleges, de ami igazán különleges a Futuramában, hogy nem egy olyan epizóddal találjuk szembe magunkat, ami bizony elindítja a könnycsatornáinkat . Ezekből az epizódokból készült most egy kis összeállítás.
Jurrasic Vak (Jurrasic Bark)
Bele egyből a mélyvízbe. A felsoroltak közül mindegyik olyan, amit nem vagyok képes végignézni sírás nélkül, de a legerősebben ez az epizód hatott rám. Egyrészt láthattuk azt, ahogyan Fry várja, hogy fosszilizált kutyáját visszahozzák az életbe, de közbe látjuk azt is, ahogyan a múltban Seymour hűségesen várja vissza a gazdáját – persze mi azt már rég tudjuk, hogy ez a találkozás sosem fog megvalósulni.
Leela Hazája (Leela’s Homeworld)
Leela egyik fő motivációja az életében, hogy megtalálja a szülőbolygóját, és remélhetőleg ezzel együtt a szüleit is, de azt sosem gondolta volna, hogy a válasz a kérdéseire sokkal közelebb volt, mint azt remélte – és persze az is kérdés, hogy hogyan fogadja azokat a válaszokat, amiket kapni fog.
Fry, a szerencse fia (The Luck of the Fryrish)
Fry szerencsétlen a jövőben, de ez nem mindig volt így, hiszen a múltban birtokosa volt egy hétlevelű lóherének, amit gondosan elrejtett bátyja elől. Ám amikor rájön, hogy a bátyja a múltban megtalálta a lóherét, és mindent megtett, amit ő akart (a Marsra szállni, gazdagnak lenni), úgy döntött bosszút áll és visszaszerzi a lóherét. De az, amit a temetőben talál, sokkal fájóbb és szívbemarkolóbb, mint az elsőre gondolta.
Game of Tones
Mindenki gondolt már arra életében, hogyha lehetne egy kívánsága, amit valóra válhat, akkor mi lenne az. Fry is ezen a kérdésen filozofál, miközben ugrál a múltbéli emlékei és a jelenkori valóság között, és megint rájön arra a tényre, hogy a sors akarta azt, hogy ő ebbe az időbe kerüljön, és ezen nem lehet változtatni.
Lethal Inspection
Ha már szó esett Leela-ról és Fry-ról, essen szó egy kicsit Benderrről, és az ő születésének körülményeiről, ugyanis kiderül, hogy őrobotsága gyári hibás (ez pár másik dolgot is megmagyaráz), és mindenáron felakarja kutatni az őt gyárilag jónak minősített 5-ös számú ellenőrt, és érdekes módon ebben az epizódban Hermes az, aki segít neki – ami mögött ugyan áll némi hátsó szándék, de pozitív értelemben.
Nagymenők (Godfellas)
Ez a rész – akárcsak az utána sorban következő – kissé kilóg a sorból, hiszen annyira nem siratós, mint az eddig felsoroltak, de hihetetlen dolgokat fogalmaz meg. Bender kikerül az űrbe, ahol a végtelenbe kavarogva egyszer csak kis életformák kezdenek élni rajta, akik istenként tisztelik ők. Miután bizonyos dolgok miatt Bender elveszti kis népét, találkozik egy olyan létformával, akit mind ő, mind a nézők Istennek titulálnak, és ő mond ki egy nagyon érdekes dolgot: „Ha túl sokat teszel meg az emberekért rád lesznek utalva, ha nem teszel semmit, elvesztik a reményt.”
The Late Philip J. Fry
Cikkünk záró epizódja azt a címet is viselhetné, hogy „csak az idő választ el egymástól”. A professzor sikeres időgép kísérlete túl jóra is sikeredett, ugyanis előre menni tudnak az időben, de visszafelé már piszkosul nem, Fry pedig nem akarja eljátszani Leela bizalmát azzal, hogy késik a randiról. Ez az epizód is sok kérdést felvet (és sok időutazós filmet kiparodizál), de az mégiscsak csak szomorú, hogy a remény legkisebb esélye nélkül menetelnek Fryék előre az időben, tudván azt, hogy a szeretteik már rég nincsenek az élők sorában.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.