A promó egy olyan epizódot ígért, ami az egyik legégetőbb amerikai szociális kérdést, a fegyvertartási jogot veszi górcső alá. Na, ez annyira nem sikerült.
Egy nyolcéves, hasba lőtt kisfiút hoznak be a kórházba – a srác a barátjával játszott, megtalálták az anyja pisztolyát, és játék közben a barátja lelőtte őt. Stephanie tovább sms-ezget Kyle-lal, a zenésszel, aki nemrég még a páciense volt, és aki éppen a városban van – és bár Stephanie ódzkodik attól, hogy találkozzon vele, Meredith arra biztatja őt, hogy igenis randizzon a pasival. Ben szenved a felfüggesztése miatt, ezért kitalálja, hogy „kényszerszabadsága” idejére visszatér aneszteziológusként, amit Bailey nem néz jó szemmel. Mikor pedig kiderül, hogy Callie aktívan tervezi, hogy New Yorkba viszi Sofiát, Arizona is a tettek mezejére lép.
Szóval a promó szerint a fegyverkérdésnek kellett volna lennie a lényegnek az epizódban, és nem azt mondom, bizonyos szempontból körbe is járták a témát, ám mégsem éreztem úgy, mintha igazi súlya lett volna az egésznek – a transzneműséget, a veteránok helyzetét, a leszbikus-kérdést sokkal jobban kidolgozták. Volt ugyan némi dobálózás, hogy kié is a felelősség – a babysitteré, aki nem figyelt rájuk eléggé, az anyáé, akié a pisztoly volt, a kisfiúé, aki végül elsütötte a fegyvert –, és az orvosok is hozzátették a maguk gondolataikat, de valahogy mégsem éreztem úgy, mintha bárhová is jutottak volna ezzel.
Stephanie egész cuki volt, bár sajnálom, hogy az epizód elején elkövetett baklövéséből – véletlen Meredith-nek küldte el azt az üzenetet, amit Kyle-nak szánt – nem csináltak nagyobb poént. Azt pedig nem értem egészen, hogy mégis miféle fenntartásai vannak Kyle-lal kapcsolatban, ami miatt nem akart randizni a pasival, viszont az elkövetkezendő epizódok leírásából látszik, hogy lesznek itt még problémák – amik valószínűleg Steph távozását készítik elő, miután a színésznőt szerződtették egy most készülő sorozatba.
A történet szempontjából a Callie-Arizona konfliktus kifejezetten tetszik, és értékelem, ahogy Arizona reagál ezekre a dolgokra. Állítom, hogy teljes mértékben igaza van, mert lehet, hogy biológiailag nincs hozzá köze, de Sofia az ő lánya is, és ezért Callie nem rángathatja el őt New Yorkba. Callie amúgy rettentő idegesítően viselkedik jelen pillanatban, a látóköre beszűkült, és ezért amúgy nagyon is értékelem, hogy Bailey kiosztotta őt.
Ha pedig már Bailey-nél tartunk: bár értem, hogy miért kell ez a történetszál, kezd elegem lenni a Bailey-Ben konfliktusból. A kezdetek kezdetétől Ben volt az a higgadt, ésszerű férfi, akivel Bailey mindent megbeszélhetett, aki jól informált, logikus döntéseket hozott, olyanokat, amik jók az egész családnak, erre most a törékeny pasi egója miatt egymásra halmozza a rossz döntéseket, aminek tényleg az lesz a vége, hogy szét fognak menni Bailey-vel. Amit viszont értékelek párkapcsolati szinten – igaz, egy másik párnál –, hogy mintha Jo és Alex végre újra kezdené megtalálni a közös hangot.
Szóval mindent összevetve bár voltak az epizódnak jó pillanatai, és bizonyos történetszálakat egész ügyesen vezet – Callie és Arizona, Jo és Alex –, összességében úgy érzem, hogy azt, amit igazából be akartak mutatni a készítők ezzel az epizóddal, az nem jött össze nekik – mondjuk a fegyvertartást övező kérdés sajnos alapból olyan dolog, amiről nem minden amerikaival lehet ésszerűen beszélni.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
